Kismegszakító lekapcsolás a mérőhelynél egy zárlatos fi-relé miatt.

A tulajdonos telefonon keresett meg nyáron egy vasárnapi délelőttön feldúltan, mert a házában teljesen elment az áram. A cégemnek egyáltalán nem profilja a hibaelhárítás és nem is vállalok ilyen jellegű munkákat soha. Viszont az illető a telefonszámomat egy személyes jó barátjától kapta meg akivel viszont szoros üzleti kapcsolatban állok, így a vasárnap kora délutánom a XII. Kerületben folytatódott.

Előtte persze telefonon próbáltam minél több információt kiszedni a tulajdonosból. Elmondása szerint a hiba az egyik pillanatról a másikra jelentkezett mindenféle előjel nélkül. Vasárnap reggel a “nagy biztosíték (az áram-védőkapcsoló) lecsapott” és az egész házban elment a villany miközben egy családi összejövetel kellős közepén vannak. Elmondása szerint amikor azt visszakapcsolta, akkor viszont a “villanyóránál a három biztosítékból azonnal lement kettő”. Első körben kihívta az áramszolgáltató hibaelhárítóit, akik ki is vonultak és megállapították, hogy nem a fogyasztásmérővel, és nem is az elosztó hálózattal van a baj, így gyorsan el is hagyták a helyszínt azzal a címszóval, hogy hívjon villanyszerelőt. Mint kiderült a családi ház három évvel ezelőtt teljes mértékben fel lett újítva, az elektromos hálózattal együtt. A generálkivitelező csapat Debreceni volt, nyilván nem fog a villanyszerelő Budapestre feljönni hibaelhárításra, pláne nem vasárnap. És ekkor jöttem képbe én. Minden esetre megpróbáltam minél több információt kicsikarni a tulajdonosból, hogy pontosan mi történt, és kértem vázolja fel az éppen aktuális állapot.

A fi-relé lekapcsolt, és a visszakapcsolása után a mérőnél két kismegszakító azonnal levert.
A telefonbeszélgetés alatt fennálló állapot. Mérőnél 2 kismegszakító nyitott 1 zárt állapotban. A biztosítéktáblában a fi-relé és az összes kismegszakító zárt állapotban (az ábrán az alsó sorban elhelyezett 1P-s túláramvédelmi készülékek nincsenek feltüntetve.

Az áram-védőkapcsoló most felkapcsolt állapotban van, de a fogyasztásmérőnél a három kismegszakítóból le van verve kettő. Így a házban csak arról a fázisról üzemelő áramkörök vannak feszültség alatt. Telefonon keresztül megkértem, hogy elsőként kapcsolja le a fi-relét és utána próbálja meg a fogyasztásmérőnél felkapcsolni a két lekapcsolt (levert) állapotban lévő kismegszakítót. A három kismegszakító, ami a névleges csatlakozási teljesítményt korlátozza felkapcsolt állapotban maradt.

Ha a fi-relé le van kapcsolva a mérőnél a három kismegszakító zárt állapotban marad.
Mivel a fogyasztásmérőnél a három kismegszakító zárt állapotban maradt, a fogyasztásmérő berendezés meghibásodása, illetve a mért fővezetékek közötti zárlat kizárható.

A következő lépésben visszakapcsoltattam a fi-relét, aminek a hatására a mérőnél a három kismegszakítóból kettő azonnal levert, azaz visszatértünk a kiindulási ponthoz.

Kértem, hogy most kapcsolja fel az egyik levert kismegszakítót. Állva maradt. Akkor jelenleg van két fázis. Aztán felkapcsoltattam a harmadikat, de a most, és az előbb felkapcsolt kismegszakító is azonnal levert. Ez eljátszottuk fordítva is. A harmadikat kapcsoltattam fel, és felkapcsolva maradt. A középsőt is felkapcsolva viszont azonnal lekapcsolt a két kismegszakító. Most az kell kideríteni, hogy hol jött létre a fázis-fázis zárlat, mert már biztosra vehető, hogy a zárlat a között két fázis vezető között van, mert a két kismegszakító azonnal lever, ha vissza vannak kapcsolva. Külön-külön viszont megállnak. A tulajdonos elmondása szerint csak az elektromos tűzhely üzemel három fázisról. A biztosítéktáblában a túláram védelmét a tűzhelynek három pólusú kismegszakító látja el. Azt lekapcsoltatva még mindig nem lehet a mérőnél a három kismegszakítót egyszerre felkapcsolni, azaz még mindig fennáll a két fázis között a zárlat, vagyis 100% hogy a tűzhely nem zárlatos.

A villanytűzhely három pólusú kismegszakítója ha le van kapcsolva, akkor sem szűnik meg zárlat.
A tűzhelyt és az áramkörét ki lehet zárni mint a hiba forrását, mert a zárlat a három pólusú kismegszakító nyitott állapotában is fenn áll.

Telefonon keresztül közelebb már nem fogunk jutni a hibához. De azért számos lehetséges hibaforrást sikerült nagy valószínűséggel kizárni. A mérő és a mért fővezeték, illetve a villanytűzhely és annak áramköre nem lehet zárlatos. A házban fúrás faragás nem történt. Ezért szintén kizárható a falban futó vezeték elfúrása. Igazság szerint már csak két ponton jöhetett létre a zárlat. A fi-relé elmenő kapcsainál vagy a három pólusú kismegszakító a megtáplálás felőli oldalánál. A 3p. kis automata kimenete (meg semmi ami mögötte van) ugyancsak nem lehet zárlatos, mert lekapcsolt állapotban is a mérőnél levernek a védelmi készülékek. Viszont azt már telefonon keresztül nem lehet eldönteni, hogy a fi-relé kimenete vagy a három pólusú kismegszakító bemenete-e a zárlatos.

A helyszínre érkezve: Az elosztó nem a házban, hanem a bejárat mellett egy fából készült szekrényben volt elhelyezve, a gázmérő mellett. Az elosztó 2×12 modulos és IP40-es besorolású. A személyes véleményem az az, hogy biztosítéktáblát nem teszek külső falra semmilyen esetben sem. A tulajdonos határozottan kintre kérte a villanyszerelő kollégától, mert nem szerette volna az elosztót bámulni a házon belül (egyesek miért éreznek annyira erős késztetést az elosztó bámulására, hogy inkább kintre rakatják az elosztót ez rejtély számomra). Eltekintve az IP védettségtől első ránézésre egy viszonylag szakszerű elektromos hálózat került kiépítésre. A biztosítéktábla egy darab 4 pólusú ÁVK-t és 11 kismegszakítót tartalmaz. Az áram-védőkapcsoló a bal felső sarokban van elhelyezve és a felső csatlakozó terminálok felől van megtáplálva. Mellette 1db. hárompólusú és alatta 10db egy pólusú kismegszakító. Már első ránézésre látszott, hogy a fi-relé alsó kapcsainál az egyes meghúzó csavarok rozsdásak, de az elosztóban semmi egyéb jele a beázásnak! Az ÁVK-t jobban megnézve látszott a készülékház alsó illesztéséből rozsdalé is szivárgott, ami rá van száradva a burkolat aljára.

A cikkben szereplő meghibásodott áram-védőkapcsoló, kiszerelve a biztosítéktáblából.
4 pólusú CHINT gyártmányú “A” típusú áram-védőkapcsoló. Jól látható, hogy a fi-relének a negyedik pólusánál a meghúzó csavar erősen oxidálódott.

A felső csatlakozó terminálon keresztül jutott nedvesség a védelmi készülék belsejébe. A kiszerelés után láthatóvá vált, hogy az 1. 3. és az 5. pólusba szivárgott be a víz. A biztosítéktábla burkolatán semmi sérülés, és a faszekrény sem ázott be. Azt is hozzá kell tenni, hogy előző este Budapest felett hatalmas vihar vonult át erős széllel és bőséges csapadékkal. Ennek ellenére az elosztó belseje, és a szekrény belseje is teljesen száraz maradt. A beázás közvetlenül az egyes pólust érintette, és némileg hármast és az ötöst. Ezekhez a pólusokhoz csatlakozik közvetlenül a mért fő vezeték, ami a mostani szabványoknak megfelelően 10mm2-es MKH sodrott vezeték. A csupaszított részen a réz szintén reménytelenül el volt oxidálódva. A berendezés kb. Két éves. Az oxidáció mértékéből szinte biztos, hogy a probléma a kezdetektől fent áll. Minden esetre a készüléket cserélni kell, ez egyértelműen látszott.

A hiba elhárítása: A védelmi készülék cseréje után mind a három, csatlakozási teljesítményt korlátozó kismegszakító bekapcsolt állapotban maradt. Egyértelműen a fi-relé okozta a két fázis között a zárlatot.

A zárlatos áram-védőkapcsoló szétszerelése:

A zárlatos fi-relé a burkolatának az eltávolítása után rögtön látszott, hogy a nedvesség komoly károkat okozott a szerkezetben. Gyakorlatilag nincs olyan fém alkatrész ami ne korrodált volna valamilyen mértékben. A kapcsok és a vezetékek oxidációja miatt, feltehetően valamekkora (akár több ohm-os) átmeneti ellenállás is keletkezhetett már. A létrejövő teljesítmény akár a komplett biztosítéktábla kiégéséhez is vezethetett volna. Úgyhogy még szerencsésen alakult a történet a fázis zárlattal, így még időben fény derült a probléma.

Az elosztóból kiszerelt zárlatos áram-védőkapcsoló.
A 4. pólus meghúzó csavarja oxidálódott a legerősebben. Szerencsére a biztosítéktábla előlapjának az eltávolítása után könnyen észrevehető volt.
A nedvesség a felső csatlakozó terminálokon keresztül jutott be a védelmi készülék belsejébe.
A felső csatlakozó terminál. Az 1. 3. és az 5. Póluson keresztül jutott be a víz a védelmi készülékbe.
Az alsó illesztésekből szivárgott a rozsdalé.
A víz összegyűlt a készülék belsejében. Az illesztésből és a negyedik pólusból láthatóan szivárgott a rozsdalé.
A leszeret előlap belső felületén égésnyomok láthatóak.
Az előlap. A 4. pólusnál egyértelműen égésnyomok láthatóak. Megerősíti azt a korábbi feltételezést, hogy a fázis zárlat az alsó kapcsoló terminálnál jött létre.
A fi-relé felső csatlakozó terminálja az előlapi burkolat levétele után. Tiszta rozsda az egész.
A nagyobb mennyiségű víz az 1. póluson keresztül jutott be. De a beázás jelei a 3. és az 5. pólusnál is egyértelműek.
A fi-relé alsó csatlakozó terminálja az előlapi burkolat levétele után. Ugyancsak rozsdás az egész.
A burkolat eltávolítása után láthatóvá vált, hogy a teljes alsó csatlakozó terminál úszik a rozsdában. Azért ide nem csekély mennyiségű víz jutott be.
Egy pók költözött be a fi-relébe. Az 1. pólus csatlakozója mögött rakott fészket.
Külön érdekesség, hogy az 1. pólus csatlakozója mögé egy pók fészkelte be magát. Ez arra enged következtetni, hogy a biztosítéktábla előlapja bizonyos ideig nem volt fent a helyén.
A fi-relé aljában összegyűlt víz miatt az alsó terminálokat érintette a leginkább az oxidáció.
Tisztán látszik, hogy a legsúlyosabban az alsó csatlakozó terminált támadta meg a rozsda.
Az ÁVK belsejében minden fémből készült alkatrészt érintett a víz okozta károsodás.
Gyakorlatilag nincs olyan fém szerkezeti eleme az áram-védőkapcsolónak, amit ne értett volna a vízkár valamilyen mértékben.
Az összes szerkezeti egység el van távolítva. Az égésnyomok a burkolaton egyértelműen láthatóak.
Az egyéb szerkezeti elemek eltávolítása után égési nyomok, és kiszáradt rozsdalé látható. A vasmag mögött még egy pók, talált magának otthon teremtésre alkalmas helyet.
A fi-relé legfontosabb szerkezeti elemei ki vannak szerelve (kioldó relé, vasmag).
A vasmag és a kioldó relé el van távolítva készülék házból.
Most már tisztán látható, hogy az oxidáció mekkora ellensége az elektromos eszközöknek.
: A 2. és 4. pólus esetében az oxidáció erőteljes, itt már csak idő kérdése volt az, hogy mikor fog a meghibásodás jelentkezni.
Az alsó csatlakozó terminál vezetékei sérült szigeteléssel.
Nagybetűs fázis-fázis zárlat. Feltehetőleg a 4. pólus, az oxidációja miatt létrejövő átmeneti ellenállásnak köszönhetően képes volt annyira felmelegedni, hogy a mellette elvezetett, 2. pólust megtápláló vezetéknek a (piros) szigetelését megolvasztotta.
A fázis zárlat következményei az áram-védőkapcsoló belseje.
Olvadt szigetelés és olvadt fém minden felé. A vezetékeken jól látszik, hogy hatalmas áramok indultak meg. A mérőnél a kismegszakítók teljes mértékben jogosan szólaltak meg. Nem csak a rozsda, de a zárlat is hatalmas pusztítást végzett.

Az, hogy mi vezetett ilyen erőteljes rozsdásodáshoz, azaz hogy jutott be a víz az készülékbe nem sikerült megállapítani. A biztosítéktábla és a körülötte lévő fa szekrény teljesen száraz volt, az előzőnapi nyári zápor ellenére is. Az szinte biztosra vehető, hogy egy ideig az elosztó teteje nem volt fent, már ha két póknak is sikerült befészkelnie magát, és a külső felújítási munkálatok során véletlenül fröccsent némi víz a felső csatlakozó terminálokra. De az is könnyen megeshet, hogy a védelmi készülék nem volt a beépítés előtt megfelelően tárolva. Egy biztos a kismegszakítókat egyáltalán nem érintette a probléma.