Villanyszerelés Budapesten és Vonzáskörzetében

Gál Dénes Regisztrált Villanyszerelő Vállalkozó 06209615317

Minden elektromos készülék rendelkezik egy jelzéssel, mely megállapítja, hogy az adott készülék melyik érintésvédelmi osztályba sorolható. A besorolás nem rangsorolja a készülékeket, hanem az érintésvédelem megvalósításának a módjára utal.

I. (Első) Érintésvédelmi Osztály:

Ebbe az első érintésvédelmi osztályba sorolt készülékeknek a burkolata, ami az alapvédelmet biztosítja, rendszerint valamilyen vezetőképes anyagból készül. Biztosítani kell ezeknek a készülékek esetében, ha ez a vezetőképes burkolat veszélyes nagyságú feszültség alá kerül, vagyis test zárlatos lesz, a táplálás önműködően lekapcsoljon. Az önműködő lekapcsolást TN rendszerben a védővezető csatlakoztatásával lehet elérni. TN rendszerben a testzárlat gyakorlatilag fázis nulla zárlatnak fog minősülni, és akkora áram fog tudni megindulni ami garantáltan megszólaltatja az alkalmazott túláram vagy a hibaáram védelmet.

Az első érintésvédelmi osztályba sorolt készülék csak védővezetős érintésvédelmi módszer alkalmazása mellett használható.
A dugvilla úgy van kialakítva hogy csatlakoztatásakor elsőnek a dugvilla védőérintkezője és a dugalj védőérintkezője között jöjjön létre kapcsolat.

(1) Védővezető kapcsának a jelölése. (2) Dugaszoló aljzat védőérintkezője. (3) Dugvilla védőérintkezője. (4) Három eres csatlakozó vezeték. (5) Üzemivezetők és a védővezető kapcsai. (6) Védővezető csatlakozása a burkolathoz. (7) Készülék elektromos alkatrészei. (8) Készülék vezetőképes burkolata.

Első érintésvédelmi osztályba van sorolva például az elektromos tűzhely, elektromos bojler, mikróhullámú sütő, mosogatógép és mosógép stb. Ezek a készülékeket a gyártók úgy gyártják, hogy a dugvilla védőérintkezője galvanikus kapcsolatban van a vezetőképes burkolattal. Tehát ezeknek a készülékeknek az áramütés elleni védelme nem csak az alapszigetelésen alapul. Az I. érintésvédelmi osztályba elektromos szerkezetekhez az üzemi vezetők mellett csatlakozik a berendezés védővezetője is. Meghibásodás esetén a kismegszakító, vagy az áram-védőkapcsoló azonnal leold. Minden olyan elektromos szerkezetet, ami az első érintésvédelmi osztályba van sorolva szigorúan tilos a védővezető csatlakozásának a hiányában használni.

II. (Második) Érintésvédelmi Osztály:

Ide a kettős szigeteléssel vagy megerősített szigeteléssel ellátott elektromos eszközöket soroljuk. Az üzemszerűen feszültség alatt lévő részek úgy vannak elszigetelve a fogyasztó burkolatától, hogy meghibásodás esetén sem léphet fel veszélyes érintési feszültség. Tehát az alap és a hibavédelmet is a kettős vagy megerősített szigetelésű burkolat látja el. Ezeknél az elektromos szerkezeteknél nincs lehetőség a védővezető csatlakoztatására, és a készülék dugvilláján sincs védő érintkező, ezért az érintésvédelem független a villamos hálózattól.

A megerősített szigeteléssel készült villamos készülékek védelme olyan egyrétegű szigeteléssel rendelkezik, ami a kettős szigeteléssel egyenértékű  alap és hiba védelmet garantál.
A második érintésvédelmi osztályba sorolt készülékhez nem csatlakozik védővezető. Utólagos csatlakoztatása is tilos.

(1) Kettős vagy megerősített szigeteléssel ellátott készülék jelölése. (2) A dugvillán nincs védőérintkező. (3) Kéteres csatlakozó vezeték. (4) Készülék nem vezetőképes burkolata. (5) Szigetelő réteg. (6) Készülék aktív alkatrészei.

Tilos ezeket a fogyasztókat leföldelni vagy a villamos hálózat védővezetőjéhez kötni. A háztartásokban is számtalan elektromos készülék van a II. Érintésvédelmi osztályba sorolva. Ilyen készülék a hajszárító, a konyhai robotgépek többsége, fúrógépek és a szórakoztató elektronikai készülékek nagyrésze, de a végtelenségig lehetne sorolni az ide tartozó készülékeket.

III. (Harmadik) Érintésvédelmi Osztály:

A III: Érintésvédelmi Osztályba tartozó készülékek érintésvédelmi törpefeszültségről üzemelnek. Ide azok a készülékek tartoznak, melyeknek a táplálása érintésvédelmi törpefeszültségről történik. Ez a feszültség maximum 50V váltakozó feszültség, és 120V egyenfeszültség lehet. Ezeket a feszültségeket meghaladva, már nem beszélhetünk érintésvédelmi törpefeszültségről. Ilyen készülékek például az elektromos gyerekjátékok.

Harmadik érintésvédelmi osztályba sorolt halogén izzó táplálása, biztonsági transzformátorról.
A III. Év. Osztályba sorolt készülékek további három osztályra tagolódnak feszültség szint szerint.

(1.) A III. Érintésvédelmi osztály jelképe. (2.) Érintésvédelmi törpefeszültség előállítása biztonsági transzformátorról. (3.) Nincs galvanikus kapcsolat a kis és nagy feszültségű oldal között. (4.) Érintésvédelmi szempontból veszélytelen feszültség szint. (5.) AC 12V-ról üzemelő halogén izzó III. ÉV. Osztályba sorolt készülék.

A feszültségszint szerint további három csoportra osztjuk a harmadik érintésvédelmi osztályba sorolt fogyasztókat:

III. érintésvédelmi osztály A: Váltakozó feszültség esetén 50V, egyenfeszültség esetén 120V maximálisan.

III. érintésvédelmi osztály B: Váltakozó feszültség esetén 25V, egyenfeszültség esetén 60V maximálisan.

I. II. III. Érintésvédelmi Osztály

III. érintésvédelmi osztály C: Váltakozó feszültség esetén 12V, egyenfeszültség esetén 30V maximálisan.

A fogyasztó táplálásnál nagyobb feszültség nem kerül előállításra egyik esetben sem.


Védelmi osztályok összefoglaló táblázat

Védelmi osztály

I. Érintésvédelmi Osztály

II. Érintésvédelmi Osztály

III. Érintésvédelmi Osztály

Szimbólum:

Alkalmazott védelem:

Védővezető

Kettős szigetelés, megerősített szigetelés

Érintésvédelmi törpefeszültség

Példák:

Villany motor, elektromos tűzhely, mosógép

Elektromos kéziszerszámok, háztartási gépek

Elektromos gyerekjátékok

Copyright © 2018. A megaohm.hu az oldal tartalmával kapcsolatosan minden jogot fenntart.

Ez az idegesítő kis sáv azért került ide, hogy az Európai Uniós törvényeknek eleget téve jelezzük, a mi weboldalunk is cookie-t, azaz sütiket használ a minél jobb felhasználói élmény elérésének az érdekében.

Megértettem