Fi-relé bekötése.

A fi-relé bekötése egyszerűnek mondható művelet és mégis számos kérdést vethet fel, még a gyakorlott villanyszerelők között is. Gyorsan hozzá teszem, hogy a bekötése nem tartozik az épületvillamosság legösszetettebb feladatai közé, viszont vannak olyan kritikusnak mondható tényezők melyekkel fontos tisztában lenni. Internetes fórumokban és beszélgetések során gyakran lehet olvasni, hallani és tapasztalni a témával kapcsolatban súlyos félreértéseket és szakmailag teljesen alaptalan kifejezéseket és következtetéseket. Személyes kedvenceim a fi-relé bekötés irányával kapcsolatos “szakmai” viták. Érzésem szerint ez a téma a szakember képzésben sincs kidolgozva kellő képen.

A leggyakrabban felmerülő kérdések a fi-relé bekötésével kapcsolatban:

  • Melyik a helyes bekötési irány, azaz melyik oldalról kell megtáplálni?
  • Szinte mindig felmerülő kérdés az, hogy a 4 pólusú, azaz a három fázisú fi-relét lehet-e egy fázisra kötni? És ha lehet akkor melyiket, és mi dönti el azt, hogy melyiket lehet és melyiket nem?
  • Hogyan kell az olyan berendezésekben bekötni az áram-védőkapcsolót, ahol csak a három fázisvezető van, és a nulla nem csatlakozik?
  • Rendkívül fontos téma még az áram-védőkapcsolók horizontális és vertikális szelektivitása. Hiszen olyan berendezésekben, ahol több ÁVK is be van kötve fontos tisztában lenni például az érzékelt hibaáram típusaival, és azzal, hogy melyik típust melyik típus alá lehet bekötni.
  • De ez mellett még számos más egyéb paramétert is figyelembe kell venni, mint például a teszt áramkört gyárilag melyik két pólus közé kapcsolták, vagy hogy melyik oldalra van kialakítva a nulla kapocs.
  • A szakszerű bekötés kulcsa minden esetben az, ha tisztában van a bekötést elvégző a készülék paraméterivel, és el tud igazodni a kapcsolási rajzon. És nem utolsó sorban vet legalább egy pillantást a gyártó által mellékelt telepítési és beüzemelési útmutatóra.

A fi-relé kapcsolási rajza, és a kapcsolási rajzon lévő fontosabb jelölések.

Az ÁVK bekötésekor feltétlenül figyelembe kell venni a burkolaton lévő kapcsolási rajzot. Számos, a szakszerű bekötéshez elengedhetetlen jelölés van feltüntetve ezen a rajzon. A két legfontosabb tulajdonság az, hogy a nulla vezető csatlakoztatásához melyik oldalra van helyezve az N kapocs. Valamint a 4 pólusú szerkezetek esetében melyik két üzemi vezető közé van csatlakoztatva a teszt ellenállás. A burkolaton feltüntettet kapcsolási rajzok, gyártónként eltérnek egymástól, ennek ellenére könnyen azonosíthatók a különböző részegységei a készüléknek.

A képen kétpólusú és négypólusú fi-relé kapcsolási rajza látható.
A kapcsolási rajzáról olyan fontos információk olvashatóak le, mint például a 4 pólusú készülékek esetében melyik két üzemi vezető közé van kötve?a teszt ellenállás, vagy hogy melyik oldalra van kialakítva a nulla kapocs.

A fi-relé pólusainak, kapcsainak az azonosítása:

Minden kapocs egyedi azonosítóval rendelkezik. A készülék kialakításának megfelelően ezeket az egyedi azonosítókat a kapcsolási rajzon is feltüntetik. A fázis számára kialakított kapcsok számozással vannak megjelölve. A nulla számára kialakított kapocs nagy nyomtatott N betűvel, vagy N betűvel és számmal is meg van különböztetve a többitől.Fontos megjegyezni, számos két pólusú készülék nem rendelkezik dedikált nulla kapoccsal. Az ilyen kialakítású (jelölt nulla kapocs nélküli) 2 pólusú fi-relék esetében a fázis és a nulla vezető is tetszőleges oldalra beköthető.

Álló és mozgó érintkezők: Alkalmasnak kell lennie a leválasztásra. A kis vízszintes vonalak jelölik azt, hogy az érintkezők nyitott állapotban teljesítik a leválasztás minden előírt követelményét. A mozgó érintkezőkön áthaladó vízszintes vonal viszont azt jelzi, hogy az érintkezők együtt mozognak mechanikailag össze vannak egymással kapcsolva.

A tesztáramkör feltüntetése a kapcsolási rajzon: A kétpólusú készülék bekötése esetén nem igazán fontos információ az, hogy melyik két pólus közé van kötve a teszt ellenállás. Ugyan ez elmondható a 4 pólusú kivételekről is, abban az esetben, ha mind a 4 üzemi vezető át van vezetve. De a négy pólusú készülékek esetében nem minden ennyire fekete és fehér, mert sok esetben nem csatlakozik a négy üzemi vezető. Például, ha egyfázisra (230V L+N) van bekötve csak négy vezeték csatlakozik. Ha olyan három fázisú (L1+L2+L3) 400V-ról üzemelő fogyasztó védelmét látja el, amihez nem csatlakozik a berendezés nullavezetője 6 vezeték vagy 6 vezeték és 1 átkötés esetenként 7 vezeték csatlakozik. De két fázisú rendszerek (230V/400V L1+L2+N) esetében is mindössze 6 vezeték van bekötve. Azért rendkívül fontos tudni, hogy melyik két pólus között van a tesztellenállás, mert azon a két póluson minden képen üzemi vezetőket kell átvezetni azért, hogy a beépített teszt funkció működő képes legyen. Ezt az áramkört a burkolaton, a kapcsolási rajzon tüntetik fel a gyártók.

Fi-relé bekötés iránya, azaz melyik a bemenet és a kimenet?

Elsőnek talán azt fontos tisztázni, hogy melyik oldalról kell a megtáplálni. Szinte mindegyik megtáplálható az alsó és a felső csatlakozó terminál felől is, néhány különleges esettől eltekintve. A működését semmilyen formában nem fogja befolyásolni a megtáplálásnak az iránya. Ennek ellenére szakmai körökben gyakran zajlanak le heves viták arról, hogy melyik oldalon van a bemenet vagy éppenséggel a kimenet. Az áram-védőkapcsolók esetében teljesen mindegy, hogy melyik terminálra van a táplálás bekötve.

A fi-relé az egyik esetben az alsó csatlakozó terminál felől van megtáplálva, a másik esetben a felső terminál felől. Mind a kettő megoldás szakszerű.
Megtáplálhatóak a felső (a,) és az alsó (b,) csatlakozó terminál irányából is.

Ezt sok esetben az adott készüléknek az adatlapján vagy a mellékelt szerelési útmutatóban feltüntetik a gyártók (nem kötelező, ha nem számít a bekötési irány), az alábbiakhoz hasonló módon:

  • Mains Connection: Top or Bottom.
  • Power Supply: From the top or Bottom.
  • Feed from: Either the upper or lower terminal.

Tehát azt, hogy szakszerű-e bekötés, biztosan nem az fogja eldönteni, hogy melyik irányból van megtáplálva.

Áram-védőkapcsolók, ahol a gyártó meghatározza a bekötés irányát.

Viszont fontos megemlíteni, hogy léteznek olyan típusok, ahol a gyártó meghatározza a bekötés irányát. Az ilyen esetekben viszont egyértelműen meg is jelölik azt a készülék burkolatán, az adatlapon és a beüzemelési útmutatóban is. Az alsó és a felső csatlakozó terminált az IEC 61008 által meghatározott módon “LINE” és “LOAD” felirattal kell megkülönböztetni egymástól a funkciónak megfelelően. A “LINE” oldal felől van az ÁVK megtáplálva, és a ”LOAD” oldalhoz csatlakoznak az ÁVK által védendő áramkörök. A tápoldalt némely esetben SUPPLY felirattal jelölik meg, az az a LINE = SUPPLY. Ez esetben a két kifejezés pontosan ugyan azt jelenti. A feliratozás helyett vagy mellett nyíllal is megjelölhetik a bekötési irányt. Ekkor a nyíl, az energia áramlásának az irányát fogja meghatározni.

 Áram-védőkapcsolón elhelyezett felírat vagy jelölés, ami meghatározza a bekötés irányát. Line vagy a Supply felirat jelenti a megtáplálást. A load felirat jelöli, hogy hova csatlakoznak a védendő áramkörök.
Amennyiben meg van határozva az energiaáramlás iránya, akkor a bekötést csak a burkolaton feltüntetett jelzés szerint lehet elvégezni.

A legtöbb esetben nyíllal és feliratozással is meg van jelölve, ha mégis ilyen ÁVK-kerül valakinek a kezébe, nem lehet a bekötés irányát eltéveszteni. Minden esetre az ilyen ÁVK-val való találkozásnak az esélye moduláris kivitelben nagyon kicsi.

Fi-relé bekötése:

  • Fontos szabály I.: PEN vezetőt az ÁVK-n átvezetni tilos, mindig előtte kell szétválasztani!
  • Fontos szabály II.: Fi-relé után a védővezetőt és nulla vezetőt felcserélni, vagy újra egyesíteni tilos.
  • Fontos szabály III.: Személyvédelemre kizárólag 10mA vagy 30mA érzékenységű alkalmazható.
  • Fontos szabály IV.: Nem nyújt védelmet túláram ellen. Fi-relé beépítése mellett is szükséges túláram védelemmel ellátni a berendezést.

Egy fázisú 2 pólusú fi-relé bekötése TN rendszerben:

A kapcsolási rajzok a két pólusú, azaz egy fázisú fi-relé bekötését ábrázolja. Az első esetben a PEN vezető a biztosítéktáblában van szétválasztva a második esetben a PEN vezető már szét van választva a rendszernek egy korábbi pontján.

Egy fázisú 2 pólusú Fi-relé bekötése 2 vezetékes TN-rendszerben.
Két vezetékes TN rendszerben a PEN szétválasztása a biztosítéktábla PE sínjén történik meg.
 Egy fázisú 2 pólusú Fi-relé bekötése 3 vezetékes TN-rendszerben.
Három vezetékes TN rendszerben a PEN már szét van választva önálló védővezetőre és önálló nulla vezetőre.

Három fázisú 4 pólusú fi-relé bekötése:

A kapcsolási rajzok a négy pólusú, azaz három fázisú fi-relé bekötését ábrázolja. Az első esetben a PEN vezető a biztosítéktáblában van szétválasztva a második esetben a PEN vezető már szét van választva a rendszernek egy korábbi pontján.

 Három fázisú 4 pólusú Fi-relé bekötése 4 vezetékes TN-rendszerben.
Négy vezetékes TN rendszerben a PEN szétválasztása a biztosítéktábla PE sínjén történik meg.
Három fázisú 4 pólusú Fi-relé bekötése 5 vezetékes TN-rendszerben.
Öt vezetékes TN rendszerben a PEN már szét van választva önálló védővezetőre és önálló nulla vezetőre.