Fi-relé bekötése.
A fi-relé bekötése egyszerűnek mondható művelet és mégis számos kérdést vethet fel, még a gyakorlott villanyszerelők között is. Gyorsan hozzá is teszem, hogy a bekötése nem tartozik az épületvillamosság legösszetettebb feladatai közé, viszont vannak olyan kritikusnak mondható tényezők melyekkel fontos tisztában lenni. Internetes fórumokban és beszélgetések során gyakran lehet olvasni, hallani és tapasztalni a témával kapcsolatban súlyos félreértéseket és szakmailag teljesen alaptalan kifejezéseket és következtetéseket. Személyes kedvenceim a fi-relé bekötés irányával kapcsolatos “szakmai” viták. Érzésem szerint ez a téma a szakemberképzésben sincs kidolgozva kellőképen.
A leggyakrabban felmerülő kérdések a fi-relé bekötésével kapcsolatban:
- Melyik a helyesbekötési irány, azaz melyik oldalról kell megtáplálni?
- Szinte mindig felmerülő kérdés az, hogy a 4 pólusú, azaz a háromfázisú fi-relét lehet-e egyfázisra kötni? És ha lehet akkor melyiket, és mi dönti el azt, hogy melyiket lehet és melyiket nem (a téma kidolgozás alatt)?
- Hogyan kell az olyan berendezésekben bekötni az áram-védőkapcsolót, ahol csak a három fázisvezető van, és a nulla nem csatlakozik (a téma kidolgozás alatt).
- Rendkívül fontos téma még az áram-védőkapcsolók horizontális és vertikális szelektivitása. Hiszen olyan berendezésekben, ahol több ÁVK is be van kötve fontos tisztában lenni például az érzékelt hibaáram típusaival, és azzal, hogy melyik típust melyik típus alá lehet bekötni (a téma kidolgozás alatt).
- De ez mellett még számos más egyéb paramétert is figyelembe kell venni, mint például a tesztáramkört gyárilag melyik két pólus közé kapcsolták, vagy hogy melyik oldalra van kialakítva a nullakapocs.
- A szakszerű bekötés kulcsa minden esetben az, ha tisztában van a bekötést elvégző a készülék paraméterivel, és el tud igazodni a kapcsolási rajzon. És nem utolsó sorban vet legalább egy pillantást a gyártó által mellékelt telepítési és beüzemelési útmutatóra.
A fi-relé kapcsolási rajza, és a kapcsolási rajzon lévő fontosabb jelölések.
Az ÁVK bekötésekor feltétlenül figyelembe kell venni a burkolaton lévő kapcsolási rajzot. Számos, a szakszerű bekötéshez elengedhetetlen jelölés van feltüntetve ezen a rajzon. A két legfontosabb tulajdonság az, hogy a nullavezető csatlakoztatásához melyik oldalra van helyezve az N kapocs. Valamint a 4 pólusú szerkezetek esetében melyik két üzemi vezető közé van csatlakoztatva a tesztellenállás. A burkolaton feltüntettet kapcsolási rajzok, gyártónként eltérnek egymástól, ennek ellenére könnyen azonosíthatók a különböző részegységei a készüléknek.
A fi-relé pólusainak, kapcsainak az azonosítása:
Minden kapocs egyedi azonosítóval rendelkezik. A készülék kialakításának megfelelően ezeket az egyedi azonosítókat a kapcsolási rajzon is feltüntetik. A fázis számára kialakított kapcsok számozással vannak megjelölve. A nulla számára kialakított kapocs nagy nyomtatott N betűvel, vagy N betűvel és számmal is meg van különböztetve a többitől. Fontos megjegyezni, számos kétpólusú készülék nem rendelkezik dedikált nullakapoccsal. Az ilyen kialakítású (jelölt nullakapocs nélküli) 2 pólusú fi-relék esetében a fázis és a nullavezető is tetszőleges oldalra beköthető.
Álló és mozgó érintkezők: Alkalmasnak kell lennie a leválasztásra. A kis vízszintes vonalak jelölik azt, hogy az érintkezők nyitott állapotban teljesítik a leválasztás minden előírt követelményét. A mozgó érintkezőkön áthaladó vízszintes vonal viszont azt jelzi, hogy az érintkezők együtt mozognak mechanikailag összevannak egymással kapcsolva.
A tesztáramkör feltüntetése a kapcsolási rajzon: A kétpólusú készülék bekötése esetén nem igazán fontos információ az, hogy melyik két pólus közé van kötve a tesztellenállás. Ugyan ez elmondható a 4 pólusú kivitelekről is, abban az esetben, ha mind a 4 üzemi vezető átvan vezetve. De a négypólusú készülékek esetében nem minden ennyire fekete és fehér, mert sok esetben nem csatlakozik a négy üzemi vezető. Például, ha egy fázisra (230V L+N) van bekötve csak négy vezeték csatlakozik. Ha olyan háromfázisú (L1+L2+L3) 400V-ról üzemelő fogyasztó védelmét látja el, amihez nem csatlakozik a berendezés nullavezetője, vagy esetenként 7 vezeték csatlakozik. De kétfázisú rendszerek (230V/400V L1+L2+N) esetében is mindössze 6 vezeték van bekötve. Azért rendkívül fontos tudni, hogy melyik két pólus között van a tesztellenállás, mert azon a két póluson minden képen üzemi vezetőket kell átvezetni azért, hogy a beépített tesztfunkció működőképes legyen. Ezt az áramkört a burkolaton, a kapcsolási rajzon tüntetik fel a gyártók (ez a témarész bővebb kidolgozása folyamatban).
Fi-relé bekötés iránya, azaz melyik a bemenet és a kimenet?
Elsőnek talán azt fontos tisztázni, hogy melyik oldalról kell megtáplálni. Szinte mindegyik megtáplálható az alsó és a felső csatlakozóterminál felől is, néhány különleges esettől eltekintve. A működését semmilyen formában nem fogja befolyásolni a megtáplálásnak az iránya. Ennek ellenére szakmai körökben gyakran zajlanak le heves viták arról, hogy melyik oldalon van a bemenet vagy éppenséggel a kimenet. Az áram-védőkapcsolók esetében teljesen mindegy, hogy melyik terminálra van a táplálás bekötve.
Ezt sok esetben az adott készüléknek az adatlapján, vagy a mellékelt szerelési útmutatóban feltüntetik a gyártók (nem kötelező, ha nem számít a bekötési irány), az alábbiakhoz hasonló módon:
- Mains Connection: Top or Bottom.
- Power Supply: From the top or Bottom.
- Feed from: Either the upper or lower terminal.
Tehát azt, hogy szakszerű-e a bekötés, biztosan nem az fogja eldönteni, hogy melyik irányból van megtáplálva.
Áram-védőkapcsolók, ahol a gyártó meghatározza a bekötés irányát.
Viszont fontos megemlíteni, hogy léteznek olyan típusok, ahol a gyártó meghatározza a bekötés irányát. Az ilyen esetekben viszont egyértelműen meg is jelölik azt a készülék burkolatán, az adatlapon és a beüzemelési útmutatóban is. Az alsó és a felső csatlakozóterminált az IEC 61008 által meghatározott módon “LINE” és “LOAD” felirattal kell megkülönböztetni egymástól a funkciónak megfelelően. A “LINE” oldal felől van az ÁVK megtáplálva, és a ”LOAD” oldalhoz csatlakoznak az ÁVK által védendő áramkörök. A tápoldalt némely esetben SUPPLY felirattal jelölik meg, az az a LINE = SUPPLY. Ez esetben a két kifejezés pontosan ugyanazt jelenti. A feliratozás helyett vagy mellett nyíllal is megjelölhetik a bekötési irányt. Ekkor a nyíl, az energiaáramlásának az irányát fogja meghatározni.
A legtöbb esetben nyíllal és feliratozással is meg van jelölve, ha mégis ilyen ÁVK-kerül valakinek a kezébe, nem lehet a bekötés irányát eltéveszteni. Minden esetre az ilyen ÁVK-val való találkozásnak az esélye moduláris kivitelben nagyon kicsi.
Fi-relé bekötése:
- Fontos szabály I.: PEN vezetőt az ÁVK-n átvezetni tilos, mindig előtte kell szétválasztani!
- Fontos szabály II.: Fi-relé után a védővezetőt és nulla vezetőt felcserélni, vagy újraegyesíteni tilos.
- Fontos szabály III.: Személyvédelemre kizárólag 10mA vagy 30mA érzékenységű alkalmazható.
- Fontos szabály IV.: Nem nyújt védelmet túláram ellen. Fi-relé beépítése mellett is szükséges túláramvédelemmel ellátni a berendezést.
Egyfázisú 2 pólusú fi-relé bekötése TN rendszerben:
A kapcsolási rajzok a kétpólusú, azaz egyfázisú fi-relé bekötését ábrázolja. Az első esetben a PEN vezető a biztosítéktáblában van szétválasztva. A második esetben a PEN vezető már szétvan választva a rendszernek egy korábbi pontján.
Háromfázisú 4 pólusú fi-relé bekötése:
A kapcsolási rajzok a négypólusú, azaz háromfázisú fi-relé bekötését ábrázolja. Az első esetben a PEN vezető a biztosítéktáblában van szétválasztva. A második esetben a PEN vezető már szétvan választva a rendszernek egy korábbi pontján.
