Az I. II. És III. Érintésvédelmi osztály működési elve illetve jelölése.

Minden elektromos készülék rendelkezik egy jelzéssel, mely megállapítja, hogy az adott készülék melyik érintésvédelmi osztályba sorolható. A besorolás nem rangsorolja a készülékeket, hanem az érintésvédelem megvalósításának a módjára utal.

I. (Első) Érintésvédelmi Osztály:

Az idesorolt elektromos készüléknek az alapvédelmét a burkolat, a hibavédelmét a burkolathoz csatlakoztatott védővezető biztosítja. Ebben az osztályban az aktív részek közvetlen megérintését részben, vagy egészben vezetőképes fémburkolat akadályozza meg. Ha az adott készülék testzárlatos lesz, azaz a burkolat feszültség alá kerül, a hozzá csatlakoztatott védővezetőn keresztül áram indul meg, ami a védelmet megszólaltatja (olvadóbiztosító, kismegszakító, fi-relé).

Az idesorolt elektromos szerkezet esetében, ha a kézzel érinthető rész veszélyes mértékű feszültség alá kerül, a táplálásnak önműködően le kell kapcsolnia. Ez csak úgy lehetséges, ha csatlakozik a berendezés védővezetője a védendő készülékhez.

Az első érintésvédelmi osztályú készülék csatlakozóvezetéke minimum három érrel rendelkezik: Fázis – nulla és a védővezető. A háztartásokban gyakran előforduló, ebbe az osztályba sorolt eszközök (kivéve a fix bekötésűek) gyárilag védőérintkezővel rendelkező tápcsatlakozóval (dugvillával) vannak szerelve. Ilyen készülék például a hűtőszekrény, mosógép, mosogatógép, és a mikrohullámú sütő vagy az asztali számítógép. A védőérintkezők kialakítása olyan, hogy a készülék csatlakoztatásakor elsőnek a konnektor és dugvilla között jön létre a galvanikus kapcsolat, és csak utána az üzemi vezetők között. De számos első érintésvédelmi osztályba sorolt olyan fogyasztó lelhető fel az otthonokban, ami nem rendelkezik tápcsatlakozóval. Ezek a szerkezetek nem konnektoron keresztül csatlakoznak a védővezetőhöz hanem fix bekötéssel. Ilyen készülékek a villanysütők, villanybojlerek jelentős része, és villanytűzhelyek, fali lámpák (ha I.ÉV.O-ba sorolt) mindegyike.

Az első érintésvédelmi osztályba sorolt készülék csak védővezetős érintésvédelmi módszer alkalmazása mellett használható.
(1) I.É.V osztályba sorolt elektromos szerkezet jelölése. (2) Konnektor védőérintkezői. (3) Dugvilla védőérintkezője. (4) Három eres csatlakozó vezeték. (5) Üzemi vezetők és a védővezető kapcsai a készülékben. (6) Védővezető csatlakozása a burkolathoz. (7) Készülék villamosan aktív alkatrészei. (8) Készülék vezetőképes burkolata.

Sajnos a régebbi elektromos hálózatok nem mindegyike rendelkezik kiépített védővezetővel. Ilyen esetekben az I. ÉV osztályú fogyasztó használata komoly veszélyeket hordoz magában. Sok esetben tapasztalni például a régi társas házi és panellakásokban azt, hogy a fényforrásoknak csak két vezetékkel álltak ki. Ezt fontos figyelembe venni, mert az I.ÉV osztályba sorolt lámpatest bekötése hibavédelmi szempontból az ilyen esetekben nem lehetséges.

II. (Második) Érintésvédelmi Osztály:

A II: ÉV osztályban lévő készülékek kettős vagy megerősített szigeteléssel kerülnek gyártásra. Ebben az osztályban meg van az az előny, hogy a hibavédelem független a tápláló hálózattól, azaz a berendezés védővezetője nem csatlakozik az elektromos szerkezethez, és az utólagos csatlakoztatása is tilos. A készülék dugvillája nem rendelkezik védőérintkezővel és a csatlakozóvezeték is csak két érrel rendelkezik (fázis és nulla). Az üzemszerűen feszültség alatt lévő részek úgy vannak elszigetelve, hogy egyszeres meghibásodás esetén nem léphet fel veszélyes érintési feszültség.

Második érintésvédelmi osztályba sorolt készülék jelölése és felépítése, illetve, az áramütés elleni védelem működési elve.
(1) Kettős vagy megerősített szigeteléssel ellátott készülék jelölése. (2) A dugvillán nincs védőérintkező. (3) Kéteres csatlakozó vezeték. (4) Készülék nem vezetőképes burkolata. (5) Szigetelő réteg. (6) Készülék aktív alkatrészei.

A második érintésvédelmi osztályba sorolt készülékhez nem csatlakozik védővezető. És az utólagos csatlakoztatása tilos.

Ebben az osztályban kétféle megoldás létezik. Az egyik a kettős szigetelés és a másik megerősített szigetelés. A két megoldás egyenértékű egymással. Kettős szigetelés esetében az alapvédelmet és a hibavédelmet két szigetelő réteg biztosítja. Az alapvédelmet az alapszigetelés és a hibavédelmet egy kiegészítő szigetelés. Tehát összesen két szigetelő réteg választja el az elektromos eszköz használóját az aktív részektől. Megerősített szigetelés elektromos és szigetelő tulajdonságai megegyeznek kettős szigetelésével, azaz önmagában ugyan azt a szintű védelmet szolgáltatja.

III. (Harmadik) Érintésvédelmi Osztály:

A III. Érintésvédelmi Osztályba tartozó készülékek esetében törpefeszültség (ELV) biztosítja az alapvédelmet. Ezt az jeleni, hogy az alkalmazott feszültségszint annyira alacsony, hogy az aktív részek közvetlen megérintése normál körülmények között nem jár az áramütés veszélyével. Ezeknek a szerkezeteknek az esetében nincs szükség hibavédelmi intézkedésre, nincsenek hibavédelemmel ellátva.

Harmadik érintésvédelmi osztályba sorolt halogén izzó táplálása, biztonsági transzformátorról.
(1.) A III. Érintésvédelmi osztály jelképe. (2.) Érintésvédelmi törpefeszültség előállítása biztonsági transzformátorról. (3.) Nincs galvanikus kapcsolat a kis és nagy feszültségű oldal között. (4.) Érintésvédelmi szempontból veszélytelen feszültség szint. (5.) AC 12V-ról üzemelő halogénizzó III. ÉV. Osztályba sorolt készülék.

A III. Év. Osztályba sorolt készülékek további három osztályra tagolódnak feszültség szint szerint:

III. érintésvédelmi osztály A: Váltakozó feszültség esetén 50V, egyenfeszültség esetén 120V maximálisan.

III. érintésvédelmi osztály B: Váltakozó feszültség esetén 25V, egyenfeszültség esetén 60V maximálisan.

III. érintésvédelmi osztály C: Váltakozó feszültség esetén 12V, egyenfeszültség esetén 30V maximálisan.