Kismegszakító bekötése gyakorlati példákkal és kapcsolási rajzokkal
Ez a cikk bemutatja a kismegszakítók bekötésének leggyakoribb módszereit, lépésről lépésre. A folyamatot szemléletes kapcsolási rajzokkal és gyakorlati példákkal illusztráljuk, hogy a megértés minél egyszerűbb legyen.
Bár ez a cikk részletesen bemutatja a kismegszakítók bekötésének módját, a leírt műveletek kizárólag szemléltetési célt szolgálnak. Elektromos berendezések szerelése, különösen hálózati feszültség alatt álló eszközök esetén, kizárólag szakképzett villanyszerelő által végezhető tevékenység. A nem megfelelő bekötés életveszélyes helyzetet, áramütést, tüzet vagy készülékkárosodást okozhat. Kérjük, semmilyen körülmények között ne próbálja meg saját kezűleg elvégezni a cikkben bemutatott bekötéseket, ha nem rendelkezik a szükséges képesítéssel és engedéllyel!
Tartalomjegyzék
Kismegszakító bekötése példa kapcsolási rajzokkal
Az alábbi két kapcsolási rajzon az esetek 99%-ban alkalmazható kismegszakító bekötési példák láthatók. Az első kapcsolási rajzon a kismegszakítók az alsó csatlakozóterminál írányából vannak megtáplálva. A második kapcsolási rajzon viszont a kismegszakítók a felső csatlakozóterminál felőli oldalról kapják a táplálást.
A megtáplálás iránya kismegszakítók esetében
A kismegszakító bekötési iránya az még mindig megosztó és néha heves viták alapjául szolgáló téma. Bármilyen furcsa, de még gyakorlott villanyszerelők között is előforduló kérdés az, hogy a kismegszakító bekötése alulról vagy felülről történik-e?
Most akkor számít a kismegszakító bekötési iránya, vagy nem?
Kategorikusan kijelenthető, hogy nem számít a kismegszakító bekötésének, megtáplálásának az iránya.
A kismegszakítókat bármelyik irányból meglehet táplálni.
Hogyan ismerhető fel a kismegszakító bekötési iránya, ha az meg van határozva?
Természetesen nem lehet 100%-ban kizárni annak lehetőségét, hogy esetlegesen valaki belefusson egy olyan kismegszakítóba amelyiknél a gyártó meghatározza bekötés irányát. Ilyen esetben viszont a gyártónak egyértelműen megkell különböztetnie egymástól a LINE és a LOAD terminálokat.
A bejövő tápvezetéket / tápvezetékeket a LINE oldalra kell bekötni, és a LOAD oldalhoz csatlakoznak az elmenő vezetékek.
Vagyis nem lehet eltéveszteni a bekötés irányát, abban az estben sem, ha az esetlegesen megvan határozva.
Mivel ilyen megkötéssel rendelkező a védelmi készülékkel vélhetően senkisem fog találkozni, ettől pontól a bekötés irányát pusztán a Feng Shui határozza meg. Vagyis a továbbiakban a kapcsolásirajzokon csak olyan kismegszakítók fognak szerepelni, amelyikeknél nem számít a bekötés iránya. És a kismegszakító bekötési iránya témakör a továbbiakban nem is fog előkerülni.
Egypólusú (1P) kismegszakító bekötése
Alapvetően az 1 pólusú kismegszakító bekötésénél aligha van egyszerűbb művelet a villanyszerelés területén. A védendő áramkör fázisvezetőjét kell a kismegszakítón átvezetni, és az adott áramkör máris rendelkezik túláram védelemmel.
Kétpólusú (2P) kismegszakító bekötése
A lenti kapcsolási rajzon kétpólusú kismegszakító bekötése látható. A rajzon az elektromos szerkezet kétfázisú áramkörről üzemel. A két (L1-L2) fázisnak a túláramvédelme kétpólusú kismegszakítóval lett megvalósítva. A kapcsolási példában a fogyasztó fix bekötésű.
Ezért a fogyasztó és a kismegszakító közé egy leválasztókapcsoló is be lett iktatva a leválaszthatóság miatt.
A lenti kapcsolási rajzon ugyancsak kétpólusú kismegszakító bekötési rajza szerepel. Ebben a kapcsolási példában a villanybojler 1 fázisról üzemel. A 2P kismegszakítóba az áramkörnek a nullavezetője is bevan kötve, ezzel egyúttal a fixen kötött fogyasztónak a leválaszthatósága is biztosítva lett.
Ebben az esetben a fix-re kötött villanybojler áramkörének a túláramvédelme és a leválaszthatósága egyetlen kétpólusú (2P) kismegszakító alkalmazásával lett megvalósítva.
Hárompólusú (3P) kismegszakító bekötése
A lenti kapcsolási rajzon hárompólusú kismegszakító bekötésére látható példa. A villanytűzhely három (L1-L2-L3) fázisra van kötve. A három fázisvezető 3P kismegszakítón van átvezetve. A fixen kötött fogyasztó leválaszthatósága érdekében egy leválasztókapcsoló is be lett iktatva.
A kétfázisú villanytűzhely fix-re kötött áramkörnek a túláramvédeleme és a leválaszthatósága egyetlen 3P kismegszakítóval lett megvalósítva.
Négypólusú (4P) kismegszakító bekötése
És elérkezünk a moduláris önműködő túláramvédelmi szerkezetek királynőjéhez a négy teljesértékű pólussal rendelkező 4P kismegszakítóhoz.
A kapcsolási rajzon négypólusú kismegszakító bekötésére látható példa. A villanytűzhely három fázisra van kötve. A három fázisvezető és a nullavezető 4P kismegszakítón van átvezetve, ezzel biztosítva a túláramvédelmet és a leválaszthatóságot.
Nulla (N) pólussal rendelkező kismegszakító bekötése
Számtalan szituáció indokolhatja a fázisvezető mellett egyidejűleg a nullavezető megszakítását is hiba, illetve karbantartás esetén. Talán a legjobb példa az ilyen szituációkra, a fix bekötéssel csatlakozó elektromos szerkezetek leválaszthatóságának a követelménye. A dedikált nullapólussal rendelkező kismegszakítók kifejezetten ilyen célzattal lettek létrehozva.
Nullapólussal rendelkező kismegszakítók bekötése során, rendkívül ügyelni kell arra, hogy az áramkör nullavezetője az N betűvel jelölt kapocshoz csatlakozzon.
Az N pólus nem rendelkezik semmilyen beépített védelemmel! Nincs beépítve elektromágneses gyorskioldó, sem ikerfémes hőkioldó.
Csak és kizárólag, mint kapcsoló funkcionál, ami össze van kötve mechanikailag a fázisvezetőt megszakító pólussal (vagy pólusokkal).
Ezért értelemszerűen fázist a kismegszakító N pólusába bekötni szigorúan tilos.
Természetesen, ha a kismegszakító csak teljesértékű pólusokkal rendelkezik, abban az esetben az áramkörnek a nullavezetője bármelyik pólusón átvezethető.
A nulla (N) pólussal rendelkező kismegszakítók elérhetők jobb vagy baloldali nulla kapocs elrendezéssel is.
Viszont, hogy ne legyen annyira egyszerű az élet,
Az 1P+N és a 3P+N kivitelű kismegszakítók elérhetők jobbra vagy balra kialakított N kapoccsal is.
Amennyiben ez fontos szempont, gyártói katalógusból kell az egyedi azonosítója alapján megrendelni a kismegszakítót. Ha a biztosítéktáblában a fi-relé mellé kerül, célszerű annak megfelelően, arra az oldalra kialakított N kapoccsal rendelkező kismegszakítót választani.
Így a védelmi készülékek sorolása 3P+N gyűjtősínnel/sorolósínnel elegánsan megoldható.
Kismegszakító bekötési módjai: fázis hozzávezetése fésűs és villás gyűjtősínnel, valamint vezetékes átkötéssel
A kismegszakítók gyűjtősínnel történő bekötése a legegyszerűbb, ehhez kétség sem férhet.
Ez a kijelentés különösen igaz a háromfázisú rendszerekre.
Elsősorban a sorolósínek mellett az egyszerű és gyors telepítés szól, de ezenkívül még számos előny származik az alkalmazásukból:
- A biztosítéktábla sokkal áttekinthetőbbé válik.
- Amiből egyenesen következik, hogy nagyságrendekkel könnyebbé teszi a berendezés karbantartását.
- Az átlátható biztosítéktábla gyorsabb hibafeltárást tesz lehetővé.
- A csatlakozások stabilabbak és ezzel együtt időt állóbbak is.
- Általánosan kisebb a valószínűsége hibának, és hibázásnak.
- Fésűs vagy villássín bekötése egyszerű művelet.
Az is biztos, hogy a sorolósínek elterjedését követően már senkisem fárasztja magát azzal, hogy vezetékhidalásokat gyártson a kismegszakítók megtáplálásához, fázis hozzávezetéséhez. De a kismegszakítók vezetékkel történő hidalása is szabályos és működő megoldás. Bár a szakszerű vezeték hidalások elkészítése mindig több figyelmet, és persze aránytalanul több időt is igényel.
A fenti példa bekötési rajzon vezetékhidalásokkal vannak a kismegszakítók sorolva, az egyszerűség kedvéért egyfázisú rendszerben.
Őszintén szólva még megrajzolni is macerás háromfázisú rendszerben a vezetékkel készült hidalásokat.
A Rajzon a táplálás az áram-védőkapcsoló felső csatlakozótermináljára érkezik. A fi-relén átvezetett nulla megy a szokott helyére, az N kapocshoz. A kismegszakítók megtáplálásához a hidalások 6mm2-es Mkh vezetékek, és 2x6mm2-es szigetelt érvéghüvelyek felhasználásával készülnek el. Láthatóan sokkal macerásabb, szerszám és egyben ezközigényesebb igényesebb.
- Részletek
- Szülőkategória: Moduláris Védelmi Készülékek
- Kategória: Kismegszakító
Hogyan működik belülről a kismegszakító? Az elektromágneses gyorskioldó és a késleltetett hőkioldó mechanizmusok bemutatása
A cikk bemutatja a kismegszakító két védelmi mechanizmusát: az azonnal működő elektromágneses gyorskioldót, amely zárlat esetén lép működésbe, valamint a késleltetett működésű hőkioldót, amely túlterhelés esetén szakítja meg az áramkört. A szöveg érthetően magyarázza el, hogyan különbözteti meg a készülék a kétféle túláramot, és miként védi a vezeték szigetelését a károsodástól.
Tartalomjegyzék
Mivan a kismegszakító burkolata alatt? Így épül fel egy kismegszakító
Ebben a fejezetben lépésről lépésre, fényképeken és grafikákon keresztül mutatjuk be, hogyan épül fel egy kismegszakító, és mi a szerepük a belső alkatrészeknek.
A kismegszakítóban két egymástól függetlenül működő túláramvédelmi mechanizmus van beépítve.
A két védelmimechanizmus működése merőben eltér egymástól, de ugyanarra a kapcsoló mechanikára fejtik ki a hatásukat szükség esetén. Túlterhelés ellen a kismegszakító hőkioldója véd, a zárlati áram ellen az elektromágneses gyorskioldó.
Az állóérintkező pozíciója fix, nem végez mozgást. Nyitott állapotban a kismegszakító nem vezet áramot.
Két állapot lehetséges az érintkezők tekintetében: a nyitott és a zárt.
Zárt állapotban viszont érintkeznek, vezetőképes kapcsolatban vannak, mint ahogy fentebb lévő képen és a lenti grafikán is látható.
Fontos megemlíteni, hogy a kismegszakító szerkezeti felépítése nincs kőbe vésve. Számtalan, gyártónként és szériánként eltérő megoldás és belső elrendezés létezik. Természetesen a működési elvük azonosak.
Az energia a két egymástól függetlenül működő és sorba kötött kioldókon keresztül áramlik, vagyis a megszakítón belül az áramútjának a részét képezik.
Kismegszakító működése zárlat esetében
Nincs mit szépíteni a dolgon, a zárlati áram az egyik legpusztítóbb jelenség az épületvillamosság területén.
Egy „egyszerű” zárlat is rendkívül súlyos károkat is tud okozni a berendezésben.
Komoly károk keletkezhetnek a vezetékrendszerben, nagyon is reális lesz az esélye az elektromostűz kialakulásának. És ugye nem utolsó sorban a vezeték szigetelésének a megsemmisülése miatt számolni kell a veszélyes érintési feszültség létrejöttével is.
Az igazi nagybetűs zárlat kialakulása számos módon létre jöhet.
Gyakran fordul elő, hogy zárlatos készülék csatlakozik a berendezéshez, de gyakran megesik az is, hogy valamilyen fizikai behatás éri az adott áramkört. De új berendezés kiépítésekor, bővítésekor vagy éppen karbantartásakor egy hibásan bekötött vezeték következményeként is bekövetkezhet.
De talán nem is az a fontos szempont, hogy hogyan jött létre a zárlati áram, legalábbis a kismegszakító szemszögéből nézve biztosan nem számít túlsokat. Az viszont, hogy a zárlatos áramkör (emberi léptékben mérve) azonnal meg legyen szakítva, arra már kulcsfontosságú tényezőként lehet tekinteni.
És a kismegszakítónak pontosan ez az egyik feladata. Kismegszakító fel van szerelve egy áramérzékeny elektromágneses kioldóval. Ez az elektromágneses kioldó érzékeli a hirtelen fellépő, egyben rendellenes nagyságú áramot, és késleltetés nélkül hatást gyakorol a kioldó mechanikára. Ekkor a kismegszakító lekapcsol, még mielőtt kár keletkezhetne a vezetőnek a szigetelésében.
A fenti képen egy zárlatos hűtőgép látható. A fázis és a nullavezető között elhanyagolható impedanciájú zárlat jött létre egy szigetelési hiba következtében. Ezért az áramkörben zárlatiáram indul meg. A meginduló áram ebben az esetben kA nagyságrendű, ami a késleltetés nélküli áramérzékeny elektromágneses pillanat kioldót azonnal működésbe hozza.
Mi történik zárlat megszakítása során a kismegszakító belsejében? A zárlati kioldó szerepe és működése
De miért jelent ekkora veszélyt a zárlat?
A válasz nagyon egyszerű: hatalmas áram fog megindulni a zárlatos áramkörben.
A névleges áramértékektől drámaian nagyobb! Kellően alacsony impedanciájú a zárlat esetében akár több kA nagyságrendű a megindult áramnak a mennyisége.
Hogy pontosan mekkora azt számos tényező fogja befolyásolni, de az biztos, hogy ha nem lesz megszakítva a lehető leggyorsabban, annak súlyos következményei lesznek.
A zárlati árammal járó hőhatás a vezeték szigetelését akár néhány másodpercen belül megsemmisítheti.
Még a háztartások esetében is akár kilóamper nagyságrendű áram indulhat meg a zárlatos áramkörben. A leggyakrabban előforduló zárlat típusok a fázis - nulla és a fázis - föld zárlat. De számos háztartás rendelkezik háromfázisú csatlakozással, ezért ezekben az esetekben a fázis–fázis zárlat sem zárható ki.
És a kismegszakító elektromágneses kioldójára vonatkoznak a kioldási (B,C,D) kioldási karakterisztikák is.
Az elektromágneses késleltetés nélkül gyorskioldó legfontosabb alkatrészei a vasmag és az azt körbe vevő tekercs. A vasmagot egy rugó tartja pozíciójában.
A rövidzárlat következtében meginduló, a névlegestől nagyságrendekkel nagyobb áram hatására, a gyorskioldó tekercse körül mágneses mező keletkezik, ami az univerzum tőrvényeinek maradéktalanul engedelmeskedve kimozdítja a vasmagot a rugó ellenében.
A kimozduló vasmag ütést gyakorol a mozgó érintkezőre és a zárlatos áramkör megszakad. Az áramkör bontása után megszűnik a mágneses mezőt tápláló zárlati áram, és az eredeti pozíciójából kimozdult vasmagot a rögzítő rugó eredeti pozíciójába nyomja vissza.
Kismegszakító működése túlterhelés esetében:
A túlterhelés ugyancsak pusztító jelenség az épületvillamosság területén. Az igaz, hogy nem annyira gyorsan lezajló drámai esemény, mint a zárlat.
De végeredményben az eredmény ugyanaz lesz.
Szigetelés nem fogja tudni a feladatát ellátni és mindenféle ezzel járó probléma fog jelentkezni (szivárgóáram, veszélyes érintési feszültség, zárlat, elektromostűz).
Az áramjárta vezető sajnos üzemszerűen melegszik, ezt tudomásul kell venni. Ez a megállapítás elsődlegesen a vezetékszigetelésének a szempontjából fontos. A vezeték szigetelésének az élettartama a megengedettél magasabb hőmérséklet hatására csökken. A hőmérséklet viszont szoros összefüggésben van a vezetéken áthajtott áram mennyiségével is. Nyilvánvalóan a megengedettnél nagyobb áram hatására a hőmérséklet is egyre nagyobb lesz.
Példaként felhozható szinte bármelyik panellakás. Kevés az áramkör cserébe viszont sok a fogyasztó. Jelen esetben minden rendesen üzemel és mondjuk azt, hogy jó műszaki állapotban van a panel vezetékhálózata. Csak hát egyetlen áramkörről üzemel a konyha és a fürdőszoba. A túlterhelt áramkör C16-os kismegszakítóval van védve. Az egyidejűleg használt fogyasztók már több áramot vesznek ki a rendszerből, mint 16A.
Az átfolyó áram mennyisége még bőven a rövidzárlati tartomány alatt van, de a kismegszakítónak a névleges áramértéket 40%-kal meghaladja.
Ezt a védelmi készülék szempontjából többlet áramot egy darabig engedi és azután teszi a dolgát és lekapcsol. Ezzel megakadályozva azt, hogy huzamosabb ideig legyen kitéve a vezetékszigetelés a már károsnak mondható hőhatásnak.
De nagyon fontos megjegyezni, hogy a túlterhelés lehet üzemszerű is! A kismegszakítónak ezt is figyelembe kell vennie.
Különbséget kell tudnia tenni az ideiglenes/üzemszerű és a folyamatos túlterhelés között.
Tehát a túlterhelés káros hatásait úgy kell kivédenie, hogy az energiaellátás folytonosságát nem veszélyezteti. Ebben egy ikerfém (bimetall) fizikai tulajdonságai vannak kihasználva.
Mi történik túlterhelés során a kismegszakító belsejében? A hőkioldás szerepe és működése
A kismegszakító belsejében a bimetall az áramútjának a részét képezi. Ahogy a névlegesnél nagyobb áram halad át rajta, folyamatosan növekszik a hőmérséklete. A melegedés hatására elkezd a (hideg) pozíciójából kimozdulni, egészen addig, amíg el nem éri a megszakítómechanika működtetőjét. És ekkor a kismegszakító önműködően lekapcsol.
Fontos figyelembe venni azt is, hogy miután lekapcsolt vagy nem kapcsolt le, de a névlegesnél nagyobb áram haladt át rajta és csak részlegesen mozdult ki a helyéről, időbe telik, hogy lehűljön és visszatérjen az eredeti kiindulási pozíciójába.
Ebből az is látszik, hogy milyen erőteljesen tudja a kismegszakító hőkioldóját a külső hőmérséklet befolyásolni.
Szintén nagyon fontos paraméter a kismegszakító hőfüggése. A környezeti hőmérséklet a termikus kioldó paramétereit nagymértékben tudja befolyásolni. A kismegszakítók hőfüggésével nagyon sok esetben számolni kell a mérnököknek.
A gyártók a kismegszakító adatlapján tünteti fel a hőfüggésre vonatkozó adatokat táblázatba rendezve. Ott egyértelműen láthatók az ikerfémre vonatkozó idő és áram értékek, és az, hogy mekkora mértékben változnak meg a 30 Celsiuson mért értékekhez képest.
Villamosív kioltása megszakításakor a kismegszakítóban: a Deion-lemezes ívoltókamra működése
A kismegszakító feladata ott még nem ér véget, hogy bontja a zárlatos vagy túlterhelt áramkört. Terhelés alatt lévő áramkör kézi lekapcsolásakor, vagy önműködő lekapcsolást eredményező túláram esetében, a mozgó és álló érintkező között villamos ív keletkezik.
A főleg a zárlatiáram megszakítása során keletkező villamosív kioltása extrém fontosságú!
A keletkezett villamos ív az ívoltókamrába terelődik, ami feldarabolja, lehűti és végül ki is oltja azt.
A villamos ív biztonságos kioltása kulcsfontosságú. Az ívoltókamra akadályozza meg azt az apróságot, hogy egy combosabb zárlat megszakítása után ne égjen porrá azon nyomban a kismegszakító a létrejövő villamosív következtében.
- Részletek
- Szülőkategória: Moduláris Védelmi Készülékek
- Kategória: Kismegszakító
B, C, D Kismegszakító karakterisztika és a termikus (hő) kioldásra vonatkozó időkorlátok.
A kismegszakító karakterisztikája azt határozza meg, hogy késleltetés nélküli elektromágneses pillanatkioldó (amely zárlat ellen véd) a névleges áram hányszorosára van beállítva. B karakterisztika esetén ez az érték a névleges áram 3-5-szöröse, például B10 típusnál 30A és 50A közé esik. C karakterisztika esetén az érték a névleges áram 5-10-szerese, például C10 típusnál 50A és 100A között található. D karakterisztika esetén a névleges áram 10-20-szorosa, vagyis 100A és 200A között van. A hőkioldás folyamata megegyezik a B, C és D karakterisztikájú kismegszakítók esetében.
Tartalomjegyzék
Bevezetés a kismegszakítók kioldási karakterisztikájába
Nagyon fontos, hogy a védelmi készülék paraméterei, és a védendő áramkör, illetve a táplált elektromos szerkezet tulajdonságai összhangban legyenek egymással. A kismegszakító megválasztása során rengeteg paramétert kell figyelembe venni, ezen paraméterek egyike a kismegszakító karakterisztika.
A lehető legjobb túláramvédelem kialakításához a névleges áram mellé még helyesen kell a karakterisztikát is megválasztani.
A megfelelő kismegszakító karakterisztika kiválasztásával jó egyensúly érhető el a túláramvédelem és a védendő készülék optimális működése között. Az alacsony szorzótartománnyal rendelkező kioldási görbe kiválóan teljesíti az áramkör túláramvédelmét minden létező tekintetben.
De csak, esetlegesen gyakori és zavaró kioldások árán (főleg induktív fogyasztók bekapcsolási árama miatt).
A magasabb szorzótartománnyal rendelkező megszakító választásával az energiaellátás folytonossága biztosabb lesz.
De ez azzal is jár, hogy nagyobb igénybevételnek lesznek kitéve a védendő vezetékek.
Tehát nagyon fontos tisztában lenni a kismegszakító karakterisztikák között lévő különbségekkel, mert mint ahogy a cikk további fejezeteteiben látható lesz majd, azok jelentős mértékben eltérnek egymástól.
Csak, hogy ne legyen annyira egyszerű az élet az IEC 60898 három karakterisztikát definiál. Tehát a háztartásokban B, C és ritkább esetben D kismegszakító karakterisztikákkal találkozhatunk.
| Típus | Kioldási tartomány | Milyen fogyasztókhoz? | Bekapcsoláskor áramfelvétel |
|---|---|---|---|
| B karakterisztika | 3–5 szorozva In | Ohm-os | Kicsi |
| C karakterisztika | 5–10 szorozva In | Induktív | Közepes |
| D karakterisztika | 10–20 szorozva In | Fogyasztó csoportok | Magas |
A legtöbb esetben a dilemma, hogy a b vagy c kismegszakító legyen-e beépítve?
Természetesen nem lehet minden szituációra érvényes kijelentést tenni, de aki végigolvassa a cikket, az elfogja tudni dönteni magának.
Fontos különbséget tenni a kioldási karakterisztika és a hőkioldás között
A kismegszakító karakterisztika azt mutatja meg, hogy a késleltetés nélküli elektromágneses pillanat kioldó (zárlat ellen véd) a névleges áram hányszorosára van be állítva.
A késleltetett hőkioldó (túlterhelés ellen véd) viszont a kismegszakító karakterisztikáktól teljesen független. Mind a három tárgyalt kismegszakító karakterisztika (B C D) esetében a hőkioldás azonos módon fut le.
Kismegszakítók B kioldási karakterisztikája
B karakterisztikával rendelkező túláramvédelmi készülék esetében a késleltetés nélküli elektromágneses gyorskioldó a névleges áram 3-5 szeresére van állítva.
Vagyis egy B10-es kismegszakító esetében azt fogja jelenteni, hogy a késleltetés nélküli pillanatkioldó 30A és 50A közötti tartományban fog megszólalni.
Jellemzően ohm-os fogyasztók túláram védelmére alkalmazhatók, mint például elektromos tűzhely, hőtárolós vízmelegítő vagy elektromos fűtőkészülékek stb.
De például, ha a panel villanyvezetékei még az eredetiek és meghibásodás miatt szükségessé válik a kismegszakítók cseréje B karakterisztikánál nagyobbat alkalmazni nem célszerű.
Kismegszakítók C kioldási karakterisztikája
C karakterisztikával rendelkező kismegszakítók késleltetés nélküli gyorskioldója a névleges áramérték 5-10 szeresére van állítva.
Ez azt jelenti, hogy C10-es kismegszakító gyorskioldója 50A és 100A közötti tartományban fog megszólalni.
C karakterisztikájú védelmi készüléket érdemes használni az induktív jellegű és kapcsolóüzemű tápegységekkel rendelkező fogyasztók vezetékvédelmére. A háztartásokban is számos induktív jelleget öltő fogyasztó előfordul. Ilyen készülék például a mosógép és mosogatógép, légkondicionáló berendezés, szagelszívó, hűtőszekrény, mikrohullámú sütő stb.
Alkalmazásával a nemkívánatos lekapcsolások számát minimum szintre lehet csökkenteni.
Kismegszakítók D kioldási karakterisztikája
D karakterisztika esetében a késleltetés nélküli kioldó már a névleges áramérték 10-20 szorosára van állítva.
Ebben az esetben a D10-es kismegszakító gyorskioldója már 100A és 200A közötti tartományban fog működésbe lépni.
Elsősorban ipari felhasználása a jellemző. Fogyasztócsoportok vezeték védelmére alkalmazzák. Háztartási jellegű felhasználása a legritkább esetekben lehet indokolt.
Nem is tudok olyan fogyasztót, vagy fogyasztók csoportját példaként felhozni, ami D karakterisztikát igényelne az otthonok esetében.
B, C és D karakterisztikák összehasonlítása
16 Amper névleges áramú kismegszakító, ha B karakterisztikával rendelkezik 48A túláram már működésbe hozza az elektromágneses pillanatkioldót, azaz zárlati áramnak fog minősülni. Ugyan ez az áram C és D karakterisztika esetén még csak túlterhelésnek minősül, tehát a kismegszakító lekapcsolása később fog megtörténni. Látható, jelentős különbségek jelentkeznek a B, C és a D típusú kismegszakítók között! Hatással van a berendezés védelmére, üzembiztonságra, valamint az energiaellátás folytonosságára.
A fenti ábra az próbálja bemutatni, mi a különbség a B és C kismegszakító között, és azok, hogy viszonyulnak a D-hez.
A helytelenül megválasztott karakterisztikával rendelkező túláramvédelmi eszköz, indokolatlan megszólaláshoz vezet, vagy éppen ellenkezőleg, az indokolt lekapcsolás később következik be, mint kellene.
Kismegszakító karakterisztika háztartási eszközökhöz
Számtalan alkalommal felmerül a kérdés, hogy egy elektromos készülékhez B vagy C kismegszakító kell-e? Általánosságban talán kijelenthető, hogy a háztartási, illetve a szórakoztató elektronikai készülékek gyártói igyekeznek egyre kisebb áram felvételű, és kis indulási áramot felvevő fogyasztókat gyártani. Ennek ellenére fontos kérdés. Háztartások fixen kötött fogyasztói többnyire ohm-os jellegűek Ezeknek a fogyasztóknak a vezeték védelmére B kioldási karakterisztikával rendelkező védelmi készülékek a legmegfelelőbbek. Az induktív jellegű fogyasztók mint a klíma vagy az indukciós tűzhely C karakterisztikát kell választani.
Egy újonnan kiépített, és kellő mennyiségű áramkörrel rendelkező berendezés vezetékvédelmére tapasztalataink szerint bőven elegendő C kioldási jelleggörbével rendelkező kismegszakító 10A névleges árammal.
B kismegszakító karakterisztika ajánlott: kerámia-főzőlap, elektromos sütő, elektromos bojler, elektromos átfolyós vízmelegítő, lámpák-fényforrások, elektromos hőforrások (elektromos konvektor, hősugárzó, elektromos radiátor, infrapanel), általánosan az Ohm-os jelleget öltő elektromos szerkezetek.
C kismegszakító karakterisztika ajánlott: hűtőgép, klíma, mosógép, mosogatógép, mikróhullámú sütő, indukciós főzőlap, szagelszívó, nagy teljesítményű tápegységgel rendelkező számítógép, konyhai dugaljak, fürdőszobai dugaljak, általánosan az induktív jelleget öltő elektromos szerkezetek.
B C D karakterisztikákra vonatkozó kioldási - megtartási időkorlátok
A kismegszakító karakterisztika teljes megértéséhez, érdemes egy picit boncolgatni a vonatkozó időkorlátot is.
A védelmikészülék emberi léptékkel mérve, a zárlatot azonnal megszakítja.
Amúgy meg szigorú előírásoknak kell az idő tekintetében megfelelnie az elektromágneses kioldónak. Mind a három karakterisztika esetében megvan határozva a zárlatiáram alsó és felső tartánya, figyelembevéve egy nemlekapcsolási (megtartási) és egy lekapcsolási (kioldási) időkorlátot.
A táblázatból kiragadva a B karakterisztikát látható, hogy az elektromágneses kioldó működésének az alsó tartományában (3xIn) elvárás az, hogy legalább 0,1s-ig ne kapcsoljon le. Viszont a felső tartományban már (5xIn) 0,1s elérése elött az elektromágneses kioldónak működésbe kell hoznia a megszakító mechanikát.
Az ikerfémre vonatkozó idő és áram karakterisztikák (30Celsius):
Szerencsére a hőkioldással sokkal egyszerűbb dolgunk van. Ezek a paraméterek egyformák és kőbe vannak vésve mind a három kismegszakító karakterisztika esetében.
Tesztáram 1,13 x In (azaz 1,13 szorozva a kismegszakító névleges áramával): Ebben az esetben kicsinek mondható túlárammal van a kismegszakító hőkioldása vizsgálva. 10A névleges áramú kismegszakítón ebben az esetben 11,3 amper van átvezetve. Ezt az áramot legalább 1 órán keresztül kell a kismegszakítónak tudnia vezetni, leoldás nélkül. Ennél a vizsgálóáramnál a teszt indításakor a bimetal alapállapotban van (nem volt terhelve megelőzően).
Tesztáram 1,45 x In (azaz 1,45 szorozva a kismegszakító névleges áramával): Ez már viszonylag nagynak mondható túlterhelésnek számít. Ebben az esetben egy 10A-es kismegszakítón már 14,5 amper van átvezetve. Itt az elvárás a védelmikészüléktől, hogy 1 órán belül bontsa az áramkört. 1,45-ös teszt közvetlenül az 1,13-as után következik.
Tesztáram 2,55 x In (azaz 2,55 szorozva a kismegszakító névleges áramával): Itt már komolynak mondható túlterhelésről beszélünk. Ekkor a példának felhozott 10A-es kismegszakítón már 25,5 amper van átvezetve. Itt az az elvárás a kismegszakítótól, hogy ezt a mértékű túlterhelést legalább 1 másodpercig engednie kell, de maximum 60 másodperc után bontania kell a túlterhelt áramkört. A 2,55-ös teszt indításakor a bimetall ugyancsak (hideg) alapállapotban van.
A termikus kioldásra vonatkozó konvencionális paraméterek:
Konvencionális idő: 1 óra In 63A-ig. 63A feletti kismegszakítók esetében már 2 órát jelent.
Konvencionális nem kioldóáram (Int): Ez az érték1,13 szorozva a kismegszakító névleges áramával. Azaz legalább 1 órán keresztül a 13% túlterhelést engednie kell (ha In nagyobb, mint 63A akkor 2 órán keresztül).
Konvencionális kioldóáram (It): Ez az érték 1,45 szorozva a kismegszakító névleges áramával.
A cikk végére érve talán érthetővé is vált mindenki számára miért van szükség arra, hogy a kismegszakítóba két, egymástól teljesen eltérő működésielvvel rendelkező kioldó rendszert építsenek be. Nincs itt semmiféle black magic. Csak így lehet megkülönböztetni egymástól a túlterhelést és zárlatot. Mind a két túláramtípus esetben, gyökeresen eltérő árammennyiségeket kell figyelembe venni, gyökeresen eltérő időkorlátok mellett.
- Részletek
- Szülőkategória: Moduláris Védelmi Készülékek
- Kategória: Kismegszakító
Kismegszakítók névleges értékei, paraméterei és jelöléseinek magyarázata
Ez a cikk a kismegszakítókra vonatkozó műszaki paramétereket és a burkolaton lévő jelöléseket mutatja be, azok értelmezésével és gyakorlati jelentőségével együtt. A legfontosabb adatok mellett a cikk kitér a kevésbé ismert, de azért fontos jellemzőkre is.
Tartalomjegyzék
Kismegszakító és az IEC 60898-1 IEC 60947-2 szabványok.
A kismegszakítóknak a felhasználás jellegéből fakadóan eltérő követelményeknek kell megfelelniük.
| Szabvány megfelelőség | IEC 60898-1 | IEC 60947-2 |
|---|---|---|
| Alkalmazási terület | Lakossági kommunális környezet | Ipari környezet |
| Felhasználó | Szakképzettlen személyek | Szakképzett személyek |
| Névleges áram | 125A-ig | 6300A-ig |
| Névleges feszültség | AC 440V-ig | AC 1000V-ig és DC 1500V-ig |
| Élettartam | Normál, általános tartósság | Hosszú, nagyfokú tartósság |
| Típus | MCB (kismegszakító) | MCB (ipari kismegszakító), MCCB, ACB |
| Kioldási karakterisztika | B, C, D | B, C, D, K, Z, állítható |
Az IEC 60898-1 számú szabványnak megfelelő kismegszakítókat kell alkalmazni háztartások esetében.
És olyan helyeken is, ahol műszaki ismeretekkel nem rendelkező, szakképzetlen személyek is kezelhetik azt.
Viszont számos környezet, melyek az IEC 60947-2 számú szabványnak megfelelő kismegszakítót követelnek meg.
Az IEC 60947-2 szabványnak megfelelő kismegszakítókat az alábbi, vagy ahhoz hasonló területen alkalmazzuk:
- Ipari létesítményekben, például gyárakban, üzemekben.
- Gazdasági tevékenységet folytató épületekben, például irodaházakban, bevásárlóközpontokban.
- Infrastruktúra rendszerekben, mint például vasúti vagy közmű.
- Informatikai rendszerekben, mint például szervertermek vagy adatközpontok.
- Mezőgazdaság illetve állattenyésztés területén.
Sok esetben a kismegszakítókon mind a két szabványnak megfelelő teszteket elvégzik és megfeleltetik. Mivel a két szabvány számos ponton eltér egymástól, az adatlapon a paramétereket az IEC 60898-1 és az IEC 60947-2 szerit is feltüntetik.
A továbbiakban csak és kizárólag az IEC 60898-1 szerint vizsgáljuk a kismegszakítókat.
A kismegszakítók kulcsparaméterei: In, Ue, Hz, Icn, karakterisztika és energiaosztály
| Rövidités | Paraméter neve | Mértékegység | Jelentés/Funkció |
|---|---|---|---|
| In | Névleges áram | Amper (A) | Leoldás nélküli vezetés |
| Ue | Névleges feszültség | AC Volt (V) | Hálózat feszültség szintje |
| Icn | Zárlati megszakító képesség | Amper (A) vagy (kA) | Maximum ekkora zárlat megszakitasara képes |
| Nincs | Névleges frekvencia | Hz | Hálózat frekvenciája |
| Nincs | Energiakorlátozási osztály | Nincs | Áramkorlátozó besorolás 1,2,3 |
| Nincs | Kioldási Karakterisztika B C D | Amper (tartomány) | Zárlati kioldó |
Névleges áram (In): A kismegszakítón feltüntetett névleges áram az az áram érték, aminek a folyamatos vezetésére képesnek kell lennie leoldás nélkül, referencia 30 °C hőmérsékleten.
Az IEC60898 preferált szabványos kismegszakító értékek amperban: 6A, 8A, 10A, 13A, 16A, 20A, 25A, 32A, 40A, 63A, 80A, 100A, 125A.
Ha eltér a referencia környezeti hőmérséklet, akkor a kábelek/vezetékek túlterhelés elleni védelmére (hőkioldásra) gyakorolt hatást figyelembe kell venni.
Névleges üzemi feszültség (Ue): A kismegszakító névleges üzemi feszültsége. Az a gyártó által megadott feszültségszint, amelyen a kismegszakító normál körülmények közötti működését tervezték. Továbbá az Ue érték az, amelyre a teljesítmény és a rövidzárlati teljesítmény vonatkozik.
Névleges zárlati megszakítóképesség (Icn): A gyártó által az adott kismegszakítóhoz rendelt legmagasabb rövidzárlati megszakítóképesség értéke amperben. A Magyarországon elérhető háztartási/lakossági használatra tervezett kismegszakítók többsége 4500 és 6000. Ebben a szegmensben elérhetők a 10000A-es megszakítóképességgel rendelkező kismegszakítók is, de azok már jelentősnek mondható felárral kaphatók.
Névleges Frekvencia: Az a frekvencia, amelyre a kismegszakító használatát tervezték, és a többi jellemző értéke megfelel.
Ugyanahhoz a készülékhez több névleges frekvencia is hozzárendelhető.
Gyakran találkozni olyan kismegszakítóval, amelyen 50/60Hz érték van feltüntetve. Magyarországon a közcélú elosztóhálózat frekvenciája 50Hz. Az alapértelmezett frekvencia érték a kismegszakítók esetében 50Hz és 60Hz.
Energiakorlátozási osztály: A 3-as osztály garantálja a lehető legalacsonyabb energia áramlását az áramkörben hiba (testzárlat, fázis-fázis zárlat, fázis - nulla zárlat) esetén. Ez azt jelenti, hogy a kismegszakító még azelőtt kiold, még mielőtt a zárlat hatására meginduló áram elérné a potenciális csúcsot.
A 3. osztály a legmagasabb (legjobb) áramkorlátozó besorolás.
Kioldási karakterisztika: A névleges áram után ez a legfontosabb paramétere a kismegszakítónak. Azt határozza meg, hogy milyen tartományban lép működésbe az elektromágneses gyorskioldó. A háztartások esetében (IEC 60898-1) B C és D kioldási karakterisztikával rendelkező kismegszakítókkal találkozhatunk. Ebben a cikkben részletesen vannak tárgyalva.
A kismegszakítók további, gyakorlati szempontból lényeges paraméterei
Kismegszakító hőfüggése: A kismegszakító névleges áramértéke csak a referencia környezeti hőmérsékleten érvényes. Ahogy fentebb említve lett ez 30 Celsius fok.
Az ettől eltérő környezeti hőmérséklet már befolyásolni fogja a hőkioldó működését.
A hőmérséklet csökkenésével az ikerfém tovább fogja engedni a névleges áramérték feletti áram folyását. Ezzel ellentétben a magasabb a környezeti hőmérséklet a hőkioldó paramétereit ellenkező irányba tolja el.
Nagyon sok eseteben ez egy rendkívül fontos paraméter, amit feltétlenül figyelembe kell venni!
A gyártó táblázatban bocsájtja rendelkezésre a hőfüggésre vonatkozó adatokat típus/hőmérséklet/In/hőmérséklet hatására módosult In összefüggésben.
Kismegszakító veszteségei: A kismegszakítók teljesítményveszteségét a szabványok nagyon szigorúan szabályozzák. A névleges áramerősség mellett a mért feszültségesés alapján számítják ki. Ez azt jelenti, hogy a kismegszakító In és az Ue értékeinek a figyelembevételével van meghatározva.
Névleges lökőfeszültség-állóság (Uimp): Impulzusfeszültség csúcsértéke, amelyet a megszakító kis ideig hiba nélkül el tud viselni. Ezek a csúcsértékek kV nagyságrendűek.
Névleges szigetelési feszültség (Ui): A kismegszakító névleges szigetelési feszültsége a gyártó által megadott feszültségérték. Az a legmagasabb üzemi feszültség, amely nem okoz dielektromos szilárdságban meghibásodást. Erre a feszültségértékre vonatkoznak a dielektromos tesztfeszültségek, légrések és kúszótávolságok.
A névleges üzemi feszültség (Ue) maximális értéke soha nem haladhatja meg a névleges szigetelési feszültséget (Ui).
Tehát az Ui (névleges szigetelési feszültség) értéke egyenlő vagy nagyobb, mint az Ue (névleges üzemi feszültség) értéke.
CE jelölés: Megfelel a vonatkozó európai előírások. CE jelölés nélküli kismegszakító Magyarországon nem kerülhet kereskedelmi forgalomba.
Kismegszakító mechanikus/elektronikus és elektromechanikus élettartama (Service life): A gyártok garantálnak egy minimum működési számot. Ez azt jelenti, hogy ha például „10000 operations” szerepel az adatlapon akkor a névleges értékek mellett, akkor ennyi kapcsolást biztosan kifog bírni. De itt sok esetben ketté van szedve. A gyártó külön meghatározza meg a villamos állóképességet (electrical at Ue,In 10000) és mechanikai állóképességet (mechanical 20000).
Tengerszint feletti magaság: Igen. Még az sem mindegy, hogy milyen magasan vagyunk a tengerszíntől. Ezt a paramétert méterben kapjuk meg, valamilyen hasonló formában: Max. Altitude: 2000m
Telepítési környezet páratartalma: Azt a maximum értéket adják meg, ami még nem befolyásolja a kismegszakító működését. Valamilyen hasonló formában kapjuk meg a paramétert: „relative humidity: 95 % 55C”.
Vezetékcsupaszítás mértéke: Ez álltalában milliméterben kapjuk meg. Nagyon sok esetben a kismegszakító oldalán van egy sablon segítség gyanánt 1:1 méretarányban.
És persze ezeken kívül is vannak a kismegszakítónak olyan paraméterei, amelyeket esetlegesen figyelembe kell venni, mert befolyásolják a névleges értékeiket. Azért látható, hogy a kismegszakítók megválasztása esetenként nem egyszerű feladat.
Nyilván például egy panel villanyszereléshez nem fogunk 40-50 oldalas adatlapokat bújni a kismegszakító megválasztásához.
De vannak olyan esetek (ipar, bányászat, mezőgazdaság, egészségügy, IT, állattenyésztés stb.) ahol még ennél is több paramétert figyelembe kell vennie a mérnököknek. És ilyen esetekben a helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy ha a kismegszakító paramétereit az IEC 60947-2 szerint kell figyelembe venni.
Kismegszakító szimbóluma: mit jelentenek a rajtuk lévő jelek?
A szimbólum segítségével könnyedén lehet azonosítani a kismegszakítót. A különböző típusú megszakítók (terhelés kapcsoló, terhelés-leválasztó kapcsoló, szakaszoló kapcsoló) szimbólumai eltérnek egymástól.
Az elektrotechnikában használatos grafikai szimbólumokat az IEC60617 tartalmazza.
A kismegszakító szimboluma az S00287 azonosítóval rendelkezik ebben az adatbázisban.
- a, A kis vízszintesvonal jelzi, hogy a kismegszakító alkalmas a leválasztásra. Azaz nyitott állapotban kellően nagy az érintkezők közötti távolság ahhoz, hogy ellenálljon a terhelésnek és a túláramnak. Anélkül, hogy az álló és a mozgóérintkező között ív tudna kialakulni.
- b, A többpólusú készülékek esetében a vízszintes szaggatott vonal jelzi a pólusok mechanikusan összevannak kapcsolva.
- c, Minden pólus számmal, a nullavezető megszakítására szolgáló pólus N betűvel van megjelölve.
- d, Termikus kioldás jelölése (nincs minden esetben feltüntetve, nem kötelező).
- e, Elektromágneses kioldás jelölése (nincs minden esetben van feltüntetve, nem kötelező).
- f, A szimbólum tetején lévő X jelzi azt, hogy hiba esetén a készülék önműködő megszakító.
Tehát az X jelzi a megszakító funkciót. Ez, az IEC60617 adatbázisban az S00219 számú rajz, ami felvan használva az S00287 számú rajzon is.
Kismegszakítón feltüntetett adatok, amelyeknek beépítés után is jól láthatónak kell lenniük
A vonatkozó szabványok előírják, hogy néhány alapvető adatnak – például a névleges áramnak, a megszakítóképességnek a karakterisztikának vagy a gyártó azonosítójának – a kismegmegszakító beépített állapotában is leolvashatónak kell lenniük
Karbantartás esetében vagy hibajavításkor a pontos azonosítás szempontjából elengedhetetlen.
- 1. A gyártó megnevezése vagy logója.
- 2. A kismegszakító típusazonosítója szériaszáma vagy rendelési kódja (katalógusszáma).
- 3. Névleges feszültség vagy feszültségek.
- 4. Névleges áram amperben, de mértékegység nélkül! A névleges áram értéke a kioldáskarakterisztika betűjele után van feltüntetve.
- 5. Névleges üzemi frekvencia.
- 6. Ha megvan különböztetve a táp- és a terhelési oldal, akkor azt a kismegszakítón jelölni kell. Ez azt jelenti, hogy a LINE és a LOAD oldalt egyértelműen megkell különböztetni egymástól. A LINE oldal az, ahova táplálást kell kötni, és a LOAD oldal az, ahova a fogyasztók csatlakoznak. Magyarországon nemigen van forgalomban olyan kismegszakító, ahol a gyártó meghatározza a bekötés irányát. Amelyik készüléken ezek az adatok nincsenek feltüntetve, ott nem is számít a bekötés iránya.
- 7. Névleges zárlati megszakítóképesség (Icn) és energia korlátozási osztály.
- 8. Ha van dedikált nullakapocs, az nagy nyomtatott N betűvel van jelölve.
- Részletek
- Szülőkategória: Moduláris Védelmi Készülékek
- Kategória: Kismegszakító
A kismegszakítók rendszerezése: pólusszám, külső felépítés, méret és funkció szerint
A cikk részletesen bemutatja a kismegszakítók pólusszám szerinti csoportosítását, különös figyelmet fordítva az N pólusú típusokra. Emellett áttekinti a készűlékek külső felépítésének jellemzőit, valamint méretbeli tulajdonságait is.
Tartalomjegyzék
Kismegszakítók pólusszám szerinti csoportosítása
A kismegszakítókat elsőként a pólusok szerint érdemes áttekinteni. A védendő áramkör paramétereit figyelembe véve, az első kiválasztási szempont kismegszakító pólusainak a száma.
Figyelembe kell venni azt, hogy az áramkör hány fázisú, és azt is, szükséges-e hiba vagy karbantartás esetén leválasztás biztosítani.
1P és 1P+N kismegszakítók
1 fázisú kismegszakító típusok egypólusú és 2 pólusú, 1 és 2 DIN kivitelben: A sort lehet kezdeni az épületvillamosság legnagyobb számban alkalmazott védelmi készülékével az 1 pólusú kismegszakítóval.
Biztosra vehető, hogy szinte mindenki találkozott már vele valamilyen formában.
A többi 1P+N kismegszakító esetében 4 variáció látható, ugyanarra a dologra 1 és 2 modulos kivitelben.
A mindössze egymodulnyi szélességű 1P+N kismegszakító típus kevésbé ismert. Nem csak a fázis, de a nullavezetőt is lehet csatlakoztatni, így leválasztás valósítható meg mindössze egy modulnyi helyen. Sajnos a praktikus és helytakarékos kialakítás az árképzésen is meglátszik.
2P és 3P kismegszakítók
2 pólusú és 3 pólusú kismegszakítók: Mind a két esetben az összes pólus rendelkezik túláramvédelemmel és kapcsolókarok mechanikailag össze vannak kapcsolva. A kétpólusú kismegszakító elsősorban egyfázisú áramkörök leválasztására és kétfázisú áramkörök túláramvédelmére használható.
Nem árt megjegyezni, hogy a hárompólusú kivitelt leggyakrabban 3 fázisú kismegszakítónak nevezzük.
Ahogyan nevéből már sejteni lehet, segítségükkel elsősorban háromfázisú áramkörök túláramvédelmét lehet megvalósítani.
4P és 3P+N kismegszakítók
4 pólusú kismegszakítók 4P és 3P+N kivitelben: A 4P és a 3P+N kismegszakítók háromfázisú áramkörök túláramvédelmére alkalmazhatók. Ezekkel a készülékekkel leválasztás valósítható meg, mert az adott 3 fázisú áramkör mind a négy üzemi vezetőjének a bontását lehetővé teszik.
Moduláris kivitelben ezek a legnagyobb mérettel rendelkező kismegszakítók.
Nem éppen helytakarékosak, ugyanis biztosítéktáblában négymodulnyi helyet foglalnak el. A 4P-s védelmi készülékek esetében mindenfelé megkötés nélkül csatlakoztatható az adott háromfázisú áramkörnek mindegyik üzemi vezetője, ugyanis az összes pólus rendelkezik védelemmel.
Talán érdemes lehet még megemlíteni érdekesség képen ABB S204C kismegszakító szériáját. Ez a kis úri huncutság 2 modulnyi helyt foglaló 4 pólusú kismegszakító. Természetesen vastagon fogott a ceruza amikor az árát megállapították. Dehát a kompakt kialakításnak mindig is megvolt az ára.
Miért van szükség a 1P+N és 3P+N kismegszakítókra?
Fentebb látható volt, hogy vannak olyan kismegszakító típusok, amelyek dedikált nulla pólussal rendelkeznek. A leválasztás a fázisvezető mellett egyidejűleg a nullavezető megszakítását is megköveteli. A dedikált nullapólussal rendelkező kismegszakítók kifejezetten ilyen célzattal lettek létrehozva!
De jogos lehet a kérdés, akkor mégis mi az értelme van a 1P+N és a 3P+N kialakítású kismegszakítóknak?
A válasz egyszerű: Olcsóbbak a 2P és a 4P készülékektől. Mert az N pólus nem rendelkezik semmiféle védelemmel. Tehát sem elektromágneses gyorskioldóval, sem termikus (ikerfém) kioldóval. Csak, mint kapcsoló funkcionál, ami összevan kötve mechanikailag a fázisvezetőt megszakító pólussal (vagy pólusokkal).
Ezért értelemszerűen fázist az N póluson átvezetni szigorúan tilos.
Mivel az N kapocs csak kapcsolva van, kevesebb alkatrész felhasználásával lehet legyártani, ezért kisebbek a készülék gyártási költségei. Ezáltal valamivel olcsóbb kialakítást tesznek lehetővé. Igaz, hogy mondjuk egy panel villanyszerelésének a költségvetésében mit sem számít, hogy egy fixre kötött elektromos sütőt 1P+N vagy 2P-s készülék véd. De egy üzemben, ahol akár százával lehetnek olyan szerkezetek, amelyeknél mindegyik üzemivezetőt megkell szakitani hiba/karbantartás esetén, már biztosan számítani fog a dolog.
Fontos: Az N póluson csak és kizárólag az adott fázishoz (áramkörhöz) tartozó nullát szabad átvezetni!
Az 1P+N és a 3P+N kialakítású kismegszakítók elérhetők jobb és baloldalra kialakított N kapoccsal is. Ha valamiért fontos az, hogy melyik oldalon van a nulla, gyártói katalógusokból kell kimazsolázni az azonosítóját és azalapján kell megrendelni.
Kismegszakító csatlakozó terminálok
Alsó és felső csatlakozóterminál:
A terminálok védve vannak véletlen hozzányúlástól. Mivel az aktív részek nem érinthetők ujjal a terminálok IP20 védettséggel rendelkeznek. A terminál csavarjainak a stabil és roncsolás nélküli meghúzásához fontos a megfelelő csavarhúzó megválasztása. PZ2 csavarhúzó szükséges.
De a terminál csavarok meghúzására a legalkalmasabb az SL/PZ2 (Slim/Pozidriv) kiképzésű csavarhúzó vagy bitfej.
A terminálok kialakítása olyan, hogy a csavarokat nem lehet teljesen kitekerni, ezáltal nem kell számolni azzal a végtelenül idegesítő szituációval, hogy földre pottyan.
Terminalcsavar meghúzási nyomaték: A terminálcsavaroknak mindig megvan adva a minimum és maximum meghúzási nyomatéka. Ez az érték sokesetben az oldalfalon van feltüntetve. De ha ott nincs, a szerelési útmutatóban vagy a kismegszakító azonosítója alapján a gyártó weblapján biztosan megtalálható lesz az adat.
Vezeték csatlakoztatása a terminálokhoz
Vezeték keresztmetszet: Az alsó és a felső csatlakozó terminálnak külön-külön megvan határozva az alkalmazható minimum és maximum vezeték keresztmetszet mm2-ben.
Vezeték csatlakoztatásának módja: A hagyományosan csavarral történő vezetékrögzítés mellett, léteznek olyan kismegszakítók, amelyeknek csavarmentes a vezetékbekötése. Az utóbbiak eléggé ritkát és persze piszkosul drágák is a csavaros kialakításhoz képest.
Vezetékcsupaszítás mértéke: Ha a csatlakoztatott vezeték nincs kellően csupaszítva fennáll a veszélye, hogy a terminálhoz a vezetéknek szigetelése csatlakozik.
Viszont ami mégrosszabb, túlblankolt vezeték mellett az aktív részek könnyen érinthetővé válnak.
Az oldalfalon a legtöbb esetben a gyártók feltüntetik a csupaszítás mértékét 1:1-hez méretarányban.
Kismegszakító külső felépítése
Kapcsolókar: Kétállású kapcsolókar ON (be) OFF (ki) jelöléssel ellátva.
Állapotjelző: Sok kismegszakító van ellátva indikátorral, ami közvetlenül a főérintkezők állapotáról ad visszajelzést.
- Piros jelzés: főérintkező zárva.
- Zöld jelzés: főérintkező nyitva.
Ritkábban fordulnak elő, de léteznek három színnel rendelkező kivitelek is. Ezek a típusok megkönnyítik a lekapcsolás okának a megállapítását.
Ha a kapcsoló kar OFF pozícióban van, történhetett kézi lekapcsolás, de a lekapcsolás történhetett akár önműködően hiba következtében is.
Ilyen esetben a zöld szín kézi lekapcsolást jelent, és egy harmadik (általában fehér vagy kék) szín jelöli a “Tripped” azaz kioldott állapotot. Mindenesetre ez egy ritka megoldás, nem valószínű, hogy valaki fog vele találkozni.
Jelölőcímke hely: Jelölő címkék segítségével az egyes áramkörök könnyen azonosíthatók. Ha a kismegszakítón nincs kialakított hely a címkének, akkor a biztosítéktáblán kell lehet az áramköri azonosítókat elhelyezni.
Kalapos sínre rögzítés: A kismegszakító moduláris védelmi készülék, 35mm-es kalapsínre rögzíthető az erre a célra kialakított mechanikával.
Kismegszakító méretek
1 pólustól 4 pólusig léteznek kismegszakítók, azaz 1 modul szélességtől 4 modul szélességig. A kismegszakító méreteket szabvány rögzíti. Ez azt jelenti, hogy 1 modul szélessége 17,5-18 mm között helyezkedik el. A homlokmagasság mérete szintén előírt, ami 45mm-ben lett rögzítve.
Kismegszakítók szabványos méretei
- Egypólusú kismegszakító méret: 18mm.
- Kétpólusú kismegszakító méret: 36mm.
- Hárompólusú kismegszakító méret: 54mm.
- Négypólusú kismegszakító méret: 72mm.
A gyártók a kismegszakító méretek megadásakor általában 18 milliméteres (ritkább esetben 17,5mm) modulszéllességgel számolnak.
- Részletek
- Szülőkategória: Moduláris Védelmi Készülékek
- Kategória: Kismegszakító