Kismegszakító.

A megaohm.hu weboldalon már lassan 4 éve megjelent egy összefoglaló cikk a kismegszakítókról (amit sajnos számos kisebb/nagyobb, de nagyobb mamut cég is engedély nélkül sajátjaként jelentetett meg). Ez a cikk teljesen át lett dolgozva, illetve jelentős mértékben ki lett bővítve. Már régóta dolgozunk egy, a kismegszakítóról szóló cikksorozaton. Most már összesen 5 cikk és 42 ábra áll rendelkezésre igazán könnyen emészthető formában a Kismegszakító (MCB) menüpont alatt.

A villamos energia a mindennapjaink szerves és nélkülözhetetlen részévévált. A napi rutinszerű működéshez egyetlen lakossági, ipari, egészségügyi, informatikai és egyetlen gazdasági ágazat sem tudja ezt az energiaforrást nélkülözni. Szinte lehetetlenség összefoglalni, hogy mi mindenre használja fel az emberiség az elektromos energiát. Viszont a rengeteg jó tulajdonsága mellett van néhány igazán veszélyes negatív-összetevő is, amivel mindig számolnunk kell a felhasználása során. Az egyik komoly probléma az, hogy az áram járta vezető melegszik. Ezzel a ténnyel az energiaelosztás minden szintjén számolni kell. Baj akkor van, ha a megengedett értékeken felüli áram indul meg, azaz túláram jön létre valamilyen okból. A túláram természetes velejárója a névlegesnél/megengedettnél nagyobb hőhatás, ami akár extrém méreteket is ölthet. Ha a vezető hőmérséklete meghaladja a szigetelés maximálásan megengedett termikus értékeit, a szigetelőképesség mindenképpen romlani fog. Ez jelentheti azt is, hogy a szigetelőképesség akár pillanatok alatt semmisé válhat. De jelentheti azt is, hogy a vezeték szigetelésének a tervezett élettartama kisebb-nagyobb mértékben csökkenni fog.

Az MSZ 447 egyértelműen rendelkezik arról, hogy a háztartások áramköreinek a védelmére 25A névleges áramerőségig túláramvédelmi eszközként kismegszakítót kell alkalmazni.

Az elolvadt szigetelés már közvetlen veszélyt fog jelenteni. Ha a berendezés aktív részei szabadon érinthetővé válnak az elolvadt szigetelés következményeként, az mindig az áramütés valós veszélyét hordozza magában. De a hőhatás következtében fennáll a lehetősége annak is, hogy további, a zárlatos áramkörrel azonos nyomvonalon futó áramkörök is megsérülnek, melyek további zárlathoz vezethetnek. Innen már csak egy lépésre vagyunk az elektromos tűz kialakulásától, ami az épületben tartózkodó összes személyre életveszélyes helyzetet teremt. Még ha a helyzet “szerencsésen” is alakul és nincs emberi áldozat vagy sebesült, az anyagikár álltalában jelentős.

A túláramvédelem legfontosabb eszköze a kismegszakító.
Az elektromos hálózat vezetékeit számos negatív behatás érheti, ezek egyike a túláram.

Ezért minden áramkört szükséges túláram elleni védelemmel ellátni. A berendezés vezetékeinek a szigetelését mindenáron meg kell védeni a túláram következményeként létrejövő káros hőhatásoktól. És ebben van segítségünkre az épületvillamosság legnagyobb számban alkalmazott védelmi készüléke, a kismegszakító. A kismegszakítók világszerte lakossági és nem lakossági berendezések millióiban látják el a túláramvédelmet. Nem is lehet kérdés, mára a kismegszakítók az épületvillamosság minden területén a túláramvédelem legfontosabb, legkifinomultabb ezközeivé váltak. Az elsődleges feladata, hogy megvédje az áramköröket a túláram káros, esetenként egyenesen pusztító hatásaitól. Első ránézésre még ha nem is tűnik fel, de a kismegszakítók rendkívül sokoldalú védelmi készülékek. Képes egymástól megkülönböztetni túlterhelési áramot és a zárlati áramot. Ez az egyik legfontosabb tulajdonsága. A rövid ideig tartó túlterhelés többnyire üzemszerű, ezért a túlterhelt áramkör megszakítása késleltetve történik meg. De a zárlati áram megszakításának azonnal meg kell történnie, késleltetés nélkül.

Kismegszakító szabványos és elterjedt megnevezései:

A kismegszakítók esetében is sok elnevezéssel lehet találkozni: vonalvédő kapcsoló, biztosíték, biztosító, készülékvédő kapcsoló, automata, kisautomata, vezetékvédő kapcsoló. És a felsoroltak kombinációival is lehet találkozni.

Az angol megnevezése: Miniature Circuit Breaker (MCB).

Kismegszakító fontosabb tulajdonságai:

  • Érzékeli a zárlati áram megindulását, és önműködően késleltetés nélkül megszakítja a zárlatos áramkört.
  • Érzékeli, ha túl van terhelve az áramkör és késleltetve megszakítja még a káros hőhatás létrejötte elött.
  • A kapcsolókar állásából könnyen megállapítható, hogy melyik áramkörön folyt a túláram.
  • A túláram következtében lekapcsolt kismegszakítót a hiba elhárítása után egyszerűen vissza lehet kapcsolni
  • Laikusok számára is könnyen és biztonságosan kezelhető.
  • Az áramköröket a kapcsolókar segítségével manuálisan is lehet zárni, illetve nyitni.
  • Nincs szükség karbantartásra, azaz teljesen karbantartásmentes.
  • Meghibásodás esetén könnyen cserélhető.
Az olvadóbiztosítókat mára teljesen kiszorították a fogyasztói főelosztókból a kismegszakítók.
A kismegszakító egyszerre nyújt védelmet túlterhelés és zárlat ellen is.

Tehát a kismegszakító igazi ereje abban rejlik, hogy olyan védelmi készülék, amiben egyesítve van túlterhelés védelem és a zárlatvédelem, mind a két túláram típus ellen védelmet tud nyújtani egymagában. De a sokoldalúsága még nem ér véget. A zárlati áram megszakításakor keletkező villamos ív biztonságos kioltására is képes! És nem csak egyszer! A kismegszakító akár több ezer alkalommal képes a túlterhelt vagy zárlatos áramkör biztonságos megszakítására.

Szóval, egy elképesztően színes világ tárul az elé, aki hajlandó a kismegszakítók megismerésére időt szánni. Ezek a védelmi készülékek tényleg elképesztően hasznosak, egyben sokoldalúak is. Ez a cikksorozat kizárólag csak azért jött létre, hogy a téma iránt érdeklődök picivel több információt kapjanak a kötelező ismeretek felül. És ez a cikksorozat is csak kapargatja a felszint, mert a fizikája és kémiája sokkalta összetetteb.