Kismegszakító bekötése gyakorlati példákkal és kapcsolási rajzokkal
Ez a cikk bemutatja a kismegszakítók bekötésének leggyakoribb módszereit, lépésről lépésre. A folyamatot szemléletes kapcsolási rajzokkal és gyakorlati példákkal illusztráljuk, hogy a megértés minél egyszerűbb legyen.
Bár ez a cikk részletesen bemutatja a kismegszakítók bekötésének módját, a leírt műveletek kizárólag szemléltetési célt szolgálnak. Elektromos berendezések szerelése, különösen hálózati feszültség alatt álló eszközök esetén, kizárólag szakképzett villanyszerelő által végezhető tevékenység. A nem megfelelő bekötés életveszélyes helyzetet, áramütést, tüzet vagy készülékkárosodást okozhat. Kérjük, semmilyen körülmények között ne próbálja meg saját kezűleg elvégezni a cikkben bemutatott bekötéseket, ha nem rendelkezik a szükséges képesítéssel és engedéllyel!
Tartalomjegyzék
Kismegszakító bekötése példa kapcsolási rajzokkal
Az alábbi két kapcsolási rajzon az esetek 99%-ban alkalmazható kismegszakító bekötési példák láthatók. Az első kapcsolási rajzon a kismegszakítók az alsó csatlakozóterminál írányából vannak megtáplálva. A második kapcsolási rajzon viszont a kismegszakítók a felső csatlakozóterminál felőli oldalról kapják a táplálást.
A megtáplálás iránya kismegszakítók esetében
A kismegszakító bekötési iránya az még mindig megosztó és néha heves viták alapjául szolgáló téma. Bármilyen furcsa, de még gyakorlott villanyszerelők között is előforduló kérdés az, hogy a kismegszakító bekötése alulról vagy felülről történik-e?
Most akkor számít a kismegszakító bekötési iránya, vagy nem?
Kategorikusan kijelenthető, hogy nem számít a kismegszakító bekötésének, megtáplálásának az iránya.
A kismegszakítókat bármelyik irányból meglehet táplálni.
Hogyan ismerhető fel a kismegszakító bekötési iránya, ha az meg van határozva?
Természetesen nem lehet 100%-ban kizárni annak lehetőségét, hogy esetlegesen valaki belefusson egy olyan kismegszakítóba amelyiknél a gyártó meghatározza bekötés irányát. Ilyen esetben viszont a gyártónak egyértelműen megkell különböztetnie egymástól a LINE és a LOAD terminálokat.
A bejövő tápvezetéket / tápvezetékeket a LINE oldalra kell bekötni, és a LOAD oldalhoz csatlakoznak az elmenő vezetékek.
Vagyis nem lehet eltéveszteni a bekötés irányát, abban az estben sem, ha az esetlegesen megvan határozva.
Mivel ilyen megkötéssel rendelkező a védelmi készülékkel vélhetően senkisem fog találkozni, ettől pontól a bekötés irányát pusztán a Feng Shui határozza meg. Vagyis a továbbiakban a kapcsolásirajzokon csak olyan kismegszakítók fognak szerepelni, amelyikeknél nem számít a bekötés iránya. És a kismegszakító bekötési iránya témakör a továbbiakban nem is fog előkerülni.
Egypólusú (1P) kismegszakító bekötése
Alapvetően az 1 pólusú kismegszakító bekötésénél aligha van egyszerűbb művelet a villanyszerelés területén. A védendő áramkör fázisvezetőjét kell a kismegszakítón átvezetni, és az adott áramkör máris rendelkezik túláram védelemmel.
Kétpólusú (2P) kismegszakító bekötése
A lenti kapcsolási rajzon kétpólusú kismegszakító bekötése látható. A rajzon az elektromos szerkezet kétfázisú áramkörről üzemel. A két (L1-L2) fázisnak a túláramvédelme kétpólusú kismegszakítóval lett megvalósítva. A kapcsolási példában a fogyasztó fix bekötésű.
Ezért a fogyasztó és a kismegszakító közé egy leválasztókapcsoló is be lett iktatva a leválaszthatóság miatt.
A lenti kapcsolási rajzon ugyancsak kétpólusú kismegszakító bekötési rajza szerepel. Ebben a kapcsolási példában a villanybojler 1 fázisról üzemel. A 2P kismegszakítóba az áramkörnek a nullavezetője is bevan kötve, ezzel egyúttal a fixen kötött fogyasztónak a leválaszthatósága is biztosítva lett.
Ebben az esetben a fix-re kötött villanybojler áramkörének a túláramvédelme és a leválaszthatósága egyetlen kétpólusú (2P) kismegszakító alkalmazásával lett megvalósítva.
Hárompólusú (3P) kismegszakító bekötése
A lenti kapcsolási rajzon hárompólusú kismegszakító bekötésére látható példa. A villanytűzhely három (L1-L2-L3) fázisra van kötve. A három fázisvezető 3P kismegszakítón van átvezetve. A fixen kötött fogyasztó leválaszthatósága érdekében egy leválasztókapcsoló is be lett iktatva.
A kétfázisú villanytűzhely fix-re kötött áramkörnek a túláramvédeleme és a leválaszthatósága egyetlen 3P kismegszakítóval lett megvalósítva.
Négypólusú (4P) kismegszakító bekötése
És elérkezünk a moduláris önműködő túláramvédelmi szerkezetek királynőjéhez a négy teljesértékű pólussal rendelkező 4P kismegszakítóhoz.
A kapcsolási rajzon négypólusú kismegszakító bekötésére látható példa. A villanytűzhely három fázisra van kötve. A három fázisvezető és a nullavezető 4P kismegszakítón van átvezetve, ezzel biztosítva a túláramvédelmet és a leválaszthatóságot.
Nulla (N) pólussal rendelkező kismegszakító bekötése
Számtalan szituáció indokolhatja a fázisvezető mellett egyidejűleg a nullavezető megszakítását is hiba, illetve karbantartás esetén. Talán a legjobb példa az ilyen szituációkra, a fix bekötéssel csatlakozó elektromos szerkezetek leválaszthatóságának a követelménye. A dedikált nullapólussal rendelkező kismegszakítók kifejezetten ilyen célzattal lettek létrehozva.
Nullapólussal rendelkező kismegszakítók bekötése során, rendkívül ügyelni kell arra, hogy az áramkör nullavezetője az N betűvel jelölt kapocshoz csatlakozzon.
Az N pólus nem rendelkezik semmilyen beépített védelemmel! Nincs beépítve elektromágneses gyorskioldó, sem ikerfémes hőkioldó.
Csak és kizárólag, mint kapcsoló funkcionál, ami össze van kötve mechanikailag a fázisvezetőt megszakító pólussal (vagy pólusokkal).
Ezért értelemszerűen fázist a kismegszakító N pólusába bekötni szigorúan tilos.
Természetesen, ha a kismegszakító csak teljesértékű pólusokkal rendelkezik, abban az esetben az áramkörnek a nullavezetője bármelyik pólusón átvezethető.
A nulla (N) pólussal rendelkező kismegszakítók elérhetők jobb vagy baloldali nulla kapocs elrendezéssel is.
Viszont, hogy ne legyen annyira egyszerű az élet,
Az 1P+N és a 3P+N kivitelű kismegszakítók elérhetők jobbra vagy balra kialakított N kapoccsal is.
Amennyiben ez fontos szempont, gyártói katalógusból kell az egyedi azonosítója alapján megrendelni a kismegszakítót. Ha a biztosítéktáblában a fi-relé mellé kerül, célszerű annak megfelelően, arra az oldalra kialakított N kapoccsal rendelkező kismegszakítót választani.
Így a védelmi készülékek sorolása 3P+N gyűjtősínnel/sorolósínnel elegánsan megoldható.
Kismegszakító bekötési módjai: fázis hozzávezetése fésűs és villás gyűjtősínnel, valamint vezetékes átkötéssel
A kismegszakítók gyűjtősínnel történő bekötése a legegyszerűbb, ehhez kétség sem férhet.
Ez a kijelentés különösen igaz a háromfázisú rendszerekre.
Elsősorban a sorolósínek mellett az egyszerű és gyors telepítés szól, de ezenkívül még számos előny származik az alkalmazásukból:
- A biztosítéktábla sokkal áttekinthetőbbé válik.
- Amiből egyenesen következik, hogy nagyságrendekkel könnyebbé teszi a berendezés karbantartását.
- Az átlátható biztosítéktábla gyorsabb hibafeltárást tesz lehetővé.
- A csatlakozások stabilabbak és ezzel együtt időt állóbbak is.
- Általánosan kisebb a valószínűsége hibának, és hibázásnak.
- Fésűs vagy villássín bekötése egyszerű művelet.
Az is biztos, hogy a sorolósínek elterjedését követően már senkisem fárasztja magát azzal, hogy vezetékhidalásokat gyártson a kismegszakítók megtáplálásához, fázis hozzávezetéséhez. De a kismegszakítók vezetékkel történő hidalása is szabályos és működő megoldás. Bár a szakszerű vezeték hidalások elkészítése mindig több figyelmet, és persze aránytalanul több időt is igényel.
A fenti példa bekötési rajzon vezetékhidalásokkal vannak a kismegszakítók sorolva, az egyszerűség kedvéért egyfázisú rendszerben.
Őszintén szólva még megrajzolni is macerás háromfázisú rendszerben a vezetékkel készült hidalásokat.
A Rajzon a táplálás az áram-védőkapcsoló felső csatlakozótermináljára érkezik. A fi-relén átvezetett nulla megy a szokott helyére, az N kapocshoz. A kismegszakítók megtáplálásához a hidalások 6mm2-es Mkh vezetékek, és 2x6mm2-es szigetelt érvéghüvelyek felhasználásával készülnek el. Láthatóan sokkal macerásabb, szerszám és egyben ezközigényesebb igényesebb.