Kismegszakítók névleges értékei, paraméterei és jelöléseinek magyarázata

Tartalomjegyzék

Kismegszakító és az IEC 60898-1 IEC 60947-2 szabványok.

A kismegszakítóknak a felhasználás jellegéből fakadóan eltérő követelményeknek kell megfelelniük.

Az IEC 60898-1 számú szabványnak megfelelő kismegszakítókat kell alkalmazni háztartások esetében.

És olyan helyeken is, ahol műszaki ismeretekkel nem rendelkező, szakképzetlen személyek is kezelhetik azt.

Viszont számos környezet, melyek az IEC 60947-2 számú szabványnak megfelelő kismegszakítót követelnek meg.

Az IEC 60947-2 szabványnak megfelelő kismegszakítókat az alábbi, vagy ahhoz hasonló területen alkalmazzuk:

• Ipari létesítményekben, például gyárakban, üzemekben.
• Gazdasági tevékenységet folytató épületekben, például irodaházakban, bevásárlóközpontokban.
• Infrastruktúra rendszerekben, mint például vasúti vagy közmű.
• Informatikai rendszerekben, mint például szervertermek vagy adatközpontok.
• Mezőgazdaság illetve állattenyésztés területén.

Sok esetben a kismegszakítókon mind a két szabványnak megfelelő teszteket elvégzik és megfeleltetik. Mivel a két szabvány számos ponton eltér egymástól, az adatlapon a paramétereket az IEC 60898-1 és az IEC 60947-2 szerit is feltüntetik.

A továbbiakban csak és kizárólag az IEC 60898-1 szerint vizsgáljuk a kismegszakítókat.

A kismegszakítók kulcsparaméterei: In, Ue, Hz, Icn, karakterisztika és energiaosztály

Névleges áram (In): A kismegszakítón feltüntetett névleges áram az az áram érték, aminek a folyamatos vezetésére képesnek kell lennie leoldás nélkül, referencia 30 °C hőmérsékleten.

Az IEC60898 preferált szabványos kismegszakító értékek amperban: 6A, 8A, 10A, 13A, 16A, 20A, 25A, 32A, 40A, 63A, 80A, 100A, 125A.

Ha eltér a referencia környezeti hőmérséklet, akkor a kábelek/vezetékek túlterhelés elleni védelmére (hőkioldásra) gyakorolt hatást figyelembe kell venni.

Névleges üzemi feszültség (Ue): A kismegszakító névleges üzemi feszültsége. Az a gyártó által megadott feszültségszint, amelyen a kismegszakító normál körülmények közötti működését tervezték. Továbbá az Ue érték az, amelyre a teljesítmény és a rövidzárlati teljesítmény vonatkozik.

Névleges zárlati megszakítóképesség (Icn): A gyártó által az adott kismegszakítóhoz rendelt legmagasabb rövidzárlati megszakítóképesség értéke amperben. A Magyarországon elérhető háztartási/lakossági használatra tervezett kismegszakítók többsége 4500 és 6000. Ebben a szegmensben elérhetők a 10000A-es megszakítóképességgel rendelkező kismegszakítók is, de azok már jelentősnek mondható felárral kaphatók.

Névleges Frekvencia: Az a frekvencia, amelyre a kismegszakító használatát tervezték, és a többi jellemző értéke megfelel.

Ugyanahhoz a készülékhez több névleges frekvencia is hozzárendelhető.

Gyakran találkozni olyan kismegszakítóval, amelyen 50/60Hz érték van feltüntetve. Magyarországon a közcélú elosztóhálózat frekvenciája 50Hz. Az alapértelmezett frekvencia érték a kismegszakítók esetében 50Hz és 60Hz.

Energiakorlátozási osztály: A 3-as osztály garantálja a lehető legalacsonyabb energia áramlását az áramkörben hiba (testzárlat, fázis-fázis zárlat, fázis - nulla zárlat) esetén. Ez azt jelenti, hogy a kismegszakító még azelőtt kiold, még mielőtt a zárlat hatására meginduló áram elérné a potenciális csúcsot.

A 3. osztály a legmagasabb (legjobb) áramkorlátozó besorolás.

Kioldási karakterisztika: A névleges áram után ez a legfontosabb paramétere a kismegszakítónak. Azt határozza meg, hogy milyen tartományban lép működésbe az elektromágneses gyorskioldó. A háztartások esetében (IEC 60898-1) B C és D kioldási karakterisztikával rendelkező kismegszakítókkal találkozhatunk. Ebben a cikkben részletesen vannak tárgyalva.

A kismegszakítók további, gyakorlati szempontból lényeges paraméterei

Kismegszakító hőfüggése: A kismegszakító névleges áramértéke csak a referencia környezeti hőmérsékleten érvényes. Ahogy fentebb említve lett ez 30 Celsius fok.

Az ettől eltérő környezeti hőmérséklet már befolyásolni fogja a hőkioldó működését.

A hőmérséklet csökkenésével az ikerfém tovább fogja engedni a névleges áramérték feletti áram folyását. Ezzel ellentétben a magasabb a környezeti hőmérséklet a hőkioldó paramétereit ellenkező irányba tolja el.

Nagyon sok eseteben ez egy rendkívül fontos paraméter, amit feltétlenül figyelembe kell venni!

A gyártó táblázatban bocsájtja rendelkezésre a hőfüggésre vonatkozó adatokat típus/hőmérséklet/In/hőmérséklet hatására módosult In összefüggésben.

Kismegszakító veszteségei: A kismegszakítók teljesítményveszteségét a szabványok nagyon szigorúan szabályozzák. A névleges áramerősség mellett a mért feszültségesés alapján számítják ki. Ez azt jelenti, hogy a kismegszakító In és az Ue értékeinek a figyelembevételével van meghatározva.

Névleges lökőfeszültség-állóság (Uimp): Impulzusfeszültség csúcsértéke, amelyet a megszakító kis ideig hiba nélkül el tud viselni. Ezek a csúcsértékek kV nagyságrendűek.

Névleges szigetelési feszültség (Ui): A kismegszakító névleges szigetelési feszültsége a gyártó által megadott feszültségérték. Az a legmagasabb üzemi feszültség, amely nem okoz dielektromos szilárdságban meghibásodást. Erre a feszültségértékre vonatkoznak a dielektromos tesztfeszültségek, légrések és kúszótávolságok.

A névleges üzemi feszültség (Ue) maximális értéke soha nem haladhatja meg a névleges szigetelési feszültséget (Ui).

Tehát az Ui (névleges szigetelési feszültség) értéke egyenlő vagy nagyobb, mint az Ue (névleges üzemi feszültség) értéke.

CE jelölés: Megfelel a vonatkozó európai előírások. CE jelölés nélküli kismegszakító Magyarországon nem kerülhet kereskedelmi forgalomba.

Kismegszakító mechanikus/elektronikus és elektromechanikus élettartama (Service life): A gyártok garantálnak egy minimum működési számot. Ez azt jelenti, hogy ha például „10000 operations” szerepel az adatlapon akkor a névleges értékek mellett, akkor ennyi kapcsolást biztosan kifog bírni. De itt sok esetben ketté van szedve. A gyártó külön meghatározza meg a villamos állóképességet (electrical at Ue,In 10000) és mechanikai állóképességet (mechanical 20000).

Tengerszint feletti magaság: Igen. Még az sem mindegy, hogy milyen magasan vagyunk a tengerszíntől. Ezt a paramétert méterben kapjuk meg, valamilyen hasonló formában: Max. Altitude: 2000m

Telepítési környezet páratartalma: Azt a maximum értéket adják meg, ami még nem befolyásolja a kismegszakító működését. Valamilyen hasonló formában kapjuk meg a paramétert: „relative humidity: 95 % 55C”.

Vezetékcsupaszítás mértéke: Ez álltalában milliméterben kapjuk meg. Nagyon sok esetben a kismegszakító oldalán van egy sablon segítség gyanánt 1:1 méretarányban.

És persze ezeken kívül is vannak a kismegszakítónak olyan paraméterei, amelyeket esetlegesen figyelembe kell venni, mert befolyásolják a névleges értékeiket. Azért látható, hogy a kismegszakítók megválasztása esetenként nem egyszerű feladat.

Nyilván például egy panel villanyszereléshez nem fogunk 40-50 oldalas adatlapokat bújni a kismegszakító megválasztásához.

De vannak olyan esetek (ipar, bányászat, mezőgazdaság, egészségügy, IT, állattenyésztés stb.) ahol még ennél is több paramétert figyelembe kell vennie a mérnököknek. És ilyen esetekben a helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy ha a kismegszakító paramétereit az IEC 60947-2 szerint kell figyelembe venni.

Kismegszakító szimbóluma: mit jelentenek a rajtuk lévő jelek?

A szimbólum segítségével könnyedén lehet azonosítani a kismegszakítót. A különböző típusú megszakítók (terhelés kapcsoló, terhelés-leválasztó kapcsoló, szakaszoló kapcsoló) szimbólumai eltérnek egymástól.

Az elektrotechnikában használatos grafikai szimbólumokat az IEC60617 tartalmazza.

A kismegszakító szimboluma az S00287 azonosítóval rendelkezik ebben az adatbázisban.

• a, A kis vízszintesvonal jelzi, hogy a kismegszakító alkalmas a leválasztásra. Azaz nyitott állapotban kellően nagy az érintkezők közötti távolság ahhoz, hogy ellenálljon a terhelésnek és a túláramnak. Anélkül, hogy az álló és a mozgóérintkező között ív tudna kialakulni.
• b, A többpólusú készülékek esetében a vízszintes szaggatott vonal jelzi a pólusok mechanikusan összevannak kapcsolva.
• c, Minden pólus számmal, a nullavezető megszakítására szolgáló pólus N betűvel van megjelölve.
• d, Termikus kioldás jelölése (nincs minden esetben feltüntetve, nem kötelező).
• e, Elektromágneses kioldás jelölése (nincs minden esetben van feltüntetve, nem kötelező).
• f, A szimbólum tetején lévő X jelzi azt, hogy hiba esetén a készülék önműködő megszakító.

Tehát az X jelzi a megszakító funkciót. Ez, az IEC60617 adatbázisban az S00219 számú rajz, ami felvan használva az S00287 számú rajzon is.

Kismegszakítón feltüntetett adatok, amelyeknek beépítés után is jól láthatónak kell lenniük

A vonatkozó szabványok előírják, hogy néhány alapvető adatnak – például a névleges áramnak, a megszakítóképességnek a karakterisztikának vagy a gyártó azonosítójának – a kismegmegszakító beépített állapotában is leolvashatónak kell lenniük

Karbantartás esetében vagy hibajavításkor a pontos azonosítás szempontjából elengedhetetlen.

• 1. A gyártó megnevezése vagy logója.
• 2. A kismegszakító típusazonosítója szériaszáma vagy rendelési kódja (katalógusszáma).
• 3. Névleges feszültség vagy feszültségek.
• 4. Névleges áram amperben, de mértékegység nélkül! A névleges áram értéke a kioldáskarakterisztika betűjele után van feltüntetve.
• 5. Névleges üzemi frekvencia.
• 6. Ha megvan különböztetve a táp- és a terhelési oldal, akkor azt a kismegszakítón jelölni kell. Ez azt jelenti, hogy a LINE és a LOAD oldalt egyértelműen megkell különböztetni egymástól. A LINE oldal az, ahova táplálást kell kötni, és a LOAD oldal az, ahova a fogyasztók csatlakoznak. Magyarországon nemigen van forgalomban olyan kismegszakító, ahol a gyártó meghatározza a bekötés irányát. Amelyik készüléken ezek az adatok nincsenek feltüntetve, ott nem is számít a bekötés iránya.
• 7. Névleges zárlati megszakítóképesség (Icn) és energia korlátozási osztály.
• 8. Ha van dedikált nullakapocs, az nagy nyomtatott N betűvel van jelölve.