Kismegszakítón és az adatlapján feltüntetett jelölések, értékek és paraméterek IEC60898-1 szerint.

Kismegszakítókon és a hozzátartozó adatlapon számos olyan jelölés, paraméter és információ van feltüntetve. Ezeknek a paramétereknek az ismerete elengedhetetlen a szakszerű bekötéshez vagy a védelmikészülék beazonosításhoz, illetve cseréjéhez.

Kismegszakító szabvány megfelelőség: A kismegszakítóknak a felhasználás jellegéből fakadóan eltérő követelményeknek kell megfelelniük. Az IEC 60898 számú szabványnak megfelelő kismegszakítókat kell alkalmazni háztartások esetében, és olyan helyeken, ahol műszaki ismeretekkel nem rendelkező, szakképzetlen személyek is kezelhetik azt. Viszont vannak olyan környezetek melyek az IEC 60947-2 számú szabványnak/szabványnak is megfelelő kismegszakítót követelnek meg. A legtöbb esetben a kismegszakítókon mind a két szabványnak megfelelő teszteket elvégzik és megfeleltetik. Mivel a két szabvány számos ponton eltér egymástól, az adatlapon a paramétereket az IEC 60898 és az IEC 60947-2 szerit is feltüntetik.

Névleges üzemi feszültség (Ue): A kismegszakító névleges üzemi feszültsége. Az a gyártó által megadott feszültségszint, amelyen a kismegszakító normál körülmények közötti működését tervezték. Továbbá az Ue érték az, amelyre a teljesítmény és a rövidzárlati teljesítmény vonatkozik.

Névleges áram (In): A kismegszakítón feltüntetett névleges áram az az áram érték, aminek a folyamatos vezetésére képesnek kell lennie leoldás nélkül, referencia 30 °C hőmérsékleten. Ha eltér a referencia környezeti hőmérséklet, akkor a kábelek/vezetékek túlterhelés elleni védelmére (hőkioldásra) gyakorolt hatást figyelembe kell venni. Az IEC60898 preferált szabványos kismegszakító értékek amperban: 6A, 8A, 10A, 13A, 16A, 20A, 25A, 32A, 40A, 63A, 80A, 100A, 125A.

Névleges zárlati megszakítóképesség (Icn): A gyártó által az adott kismegszakítóhoz rendelt legmagasabb rövidzárlati megszakítóképesség értéke amperben. A Magyarországon elérhető háztartási/lakossági használatra tervezett kismegszakítók többsége 4500 és 6000. Ebben a szegmensben elérhetők a 10000A-es megszakítóképességgel rendelkező kismegszakítók is, de azok már jelentősnek mondható felárral kaphatók.

Energiakorlátozási osztály: A 3-as osztály garantálja a lehető legalacsonyabb energia áramlását az áramkörben hiba (testzárlat, fázis-fázis zárlat, fázis - nulla zárlat) esetén. Ez azt jelenti, hogy a kismegszakító még azelőtt kiold, meg mielőtt a zárlat hatására meginduló áram elérné a potenciális csúcsot. A 3. osztály a legmagasabb (legjobb) áramkorlátozó besorolás.

Névleges Frekvencia: A kismegszakító névleges frekvenciája. Az a frekvencia, amelyre a kismegszakító használatát tervezték, és a többi jellemző értéke megfelel. Ugyanahhoz a készülékhez több névleges frekvencia is hozzárendelhető. Gyakran találkozni olyan kismegszakítóval, amelyen 50/60Hz érték van feltüntetve. Magyarországon a közcélú elosztóhálózat frekvenciája 50Hz. Az alapértelmezett frekvencia érték a kismegszakítók esetében 50Hz és 60Hz.

Kioldási karakterisztika: A névleges áram után ez a legfontosabb paramétere a kismegszakítónak. Azt határozza meg, hogy milyen tartományban lép működésbe az elektromágneses gyorskioldó. A háztartások esetében (IEC 60898-1) B C és D kioldási karakterisztikával rendelkező kismegszakítókkal találkozhatunk.

Kismegszakító hőfüggése: A kismegszakító névleges áramértéke csak a referencia környezeti hőmérsékleten érvényes. Ahogy fentebb említve lett ez 30 Celsius fok. Az ettől eltérő környezeti hőmérséklet már befolyásolni fogja a hőkioldó működését. A hőmérséklet csökkenésével az ikerfém tovább fogja engedni a névleges áramérték feletti áram folyását. Ezzel ellentétben a magasabb a környezeti hőmérséklet a hőkioldó paramétereit ellenkező irányba tolja el. Nagyon sok eseteben ez egy rendkívül fontos paraméter, amit feltétlenül figyelembe kell venni! A legtöbb gyártó táblázatban bocsájtja rendelkezésre a hőfüggésre vonatkozó adatokat típus/hőmérséklet/In/hőmérséklet hatására módosult In összefüggésben.

Névleges lökőfeszültség-állóság (Uimp): Impulzusfeszültség csúcsértéke, amelyet a megszakító kis ideig hiba nélkül el tud viselni. Ezek a csúcsértékek kV nagyságrendűek.

Névleges szigetelési feszültség (Ui): A kismegszakító névleges szigetelési feszültsége a gyártó által megadott feszültségérték. Az a legmagasabb üzemi feszültség, amely nem okoz dielektromos szilárdságban meghibásodást. Erre a feszültségértékre vonatkoznak a dielektromos tesztfeszültségek, légrések és kúszótávolságok. A névleges üzemi feszültség (Ue) maximális értéke soha nem haladhatja meg a névleges szigetelési feszültséget (Ui). Tehát az Ui (névleges szigetelési feszültség) értéke egyenlő vagy nagyobb, mint a (névleges üzemi feszültség) Ue értéke.

CE jelölés: Megfelel a vonatkozó európai előírások. CE jelölés nélküli kismegszakító Magyarországon nem kerülhet kereskedelmi forgalomba.

Kismegszakító veszteségei: A kismegszakítók teljesítményveszteségét a szabványok nagyon szigorúan szabályozzák. A névleges áramerősség mellett a mért feszültségesés alapján számítják ki. Ez azt jelenti, hogy a kismegszakító In és az Ue értékeinek a figyelembevételével van meghatározva.

Kismegszakító mechanikus/elektronikus és elektromechanikus élettartama (Service life): A gyártok garantálnak egy minimum működési számot. Ez azt jelenti, hogy ha például „10000 operations” szerepel az adatlapon akkor a névleges értékek mellett, akkor ennyi kapcsolást biztosan kifog bírni. De itt sok esetben ketté van szedve. A gyártó külön meghatározza meg a villamos állóképességet (electrical at Ue,In 10000) és mechanikai állóképességet (mechanical 20000).

Tengerszint feletti magaság: Igen. Még az sem mindegy, hogy milyen magasan vagyunk a tengerszíntől. Ezt a paramétert méterben kapjuk meg, valamilyen hasonló formában: Max. Altitude: 2000m

Telepítési környezet páratartalma: Azt a maximum értéket adják meg, ami még nem befolyásolja a kismegszakító működését. Valamilyen hasonló formában kapjuk meg a paramétert: „relative humidity: 95 % 55C”.

Ajánlott vezetékcsupaszítási érték: Ez álltalában milliméterben kapjuk meg. Nagyon sok esetben a kismegszakító oldalán van egy sablon segítség gyanánt 1:1 méretarányban.

És persze ezeken kívül is vannak a kismegszakítónak olyan paraméterei, amelyeket esetlegesen figyelembe kell venni, mert befolyásolják a névleges értékeiket. Azért látható, hogy a kismegszakítók megválasztása esetenként nem egyszerű feladat. Nyilván például egy panel villanyszereléshez nem fogunk 40-50 oldalas adatlapokat bújni a kismegszakító megválasztásához, de vannak olyan esetek (ipar, bányászat, mezőgazdaság, egészségügy, IT, állattenyésztés stb.) ahol még ennél is több paramétert figyelembe kell vennie a mérnököknek. És ilyen esetekben a helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy ha a kismegszakító paramétereit az IEC 60947-2 szerint kell figyelembe venni.

Kismegszakító szimbóluma, és a szimbólumon látható jelölések értelmezése:

A szimbólum segítségével könnyedén lehet azonosítani a kismegszakítót. A különböző típusú megszakítók (terhelés kapcsoló, terhelés-leválasztó kapcsoló, szakaszoló kapcsoló) szimbólumai eltérnek egymástól. Az elektrotechnikában használatos grafikai szimbólumokat az IEC60617 tartalmazza. A kismegszakító szimboluma az S00287 azonosítóval rendelkezik ebben az adatbázisban.

• a, A kis vízszintesvonal jelzi, hogy a kismegszakító alkalmas a leválasztásra. Azaz nyitott állapotban kellően nagy az érintkezők közötti távolság ahhoz, hogy ellenálljon a terhelésnek és a túláramnak anélkül, hogy az álló és a mozgóérintkező között ív tudna kialakulni.
• b, A többpólusú készülékek esetében a vízszintes szaggatott vonal jelzi a pólusok mechanikusan összevannak kapcsolva.
• c, Minden pólus számmal, a nullavezető megszakítására szolgáló pólus N betűvel van megjelölve.
• d, Termikus kioldás jelölése (nincs minden esetben feltüntetve, nem kötelező).
• e, Elektromágneses kioldás jelölése (nincs minden esetben van feltüntetve, nem kötelező).
• f, A szimbólum tetején lévő X jelzi azt, hogy hiba esetén a készülék önműködő megszakító.

Tehát az X jelzi a megszakító funkciót. Ez, az IEC60617 adatbázisban az S00219 számú rajz, ami felvan használva az S00287 számú rajzon is.

A kismegszakító burkolatán feltüntetett adatok:

• 1. A gyártó megnevezése vagy logója.
• 2. A kismegszakító típusazonosítója szériaszáma vagy rendelési kódja (katalógusszáma).
• 3. Névleges feszültség vagy feszültségek.
• 4. Névleges áram amperben, de mértékegység nélkül. A névleges áram értéke a kioldáskarakterisztika betűjele után van feltüntetve. Ennek a paraméternek minden körülmények között leolvashatónak kell lenni, még beépített állapotában is. Ezért a gyártók ezt a paramétert a megadott formátumban a kismegszakító elülső oldalára nyomtatják rá.
• 5. Névleges üzemi frekvencia.
• 6. Ha megvan különböztetve a táp- és a terhelési oldal, akkor azt a kismegszakítón jelölni kell. Ez azt jelenti, hogy a LINE és a LOAD oldalt egyértelműen megkell különböztetni egymástól. A LINE oldal az, ahova táplálást kell kötni, és a LOAD oldal az, ahova a fogyasztók csatlakoznak. Magyarországon nemigen van forgalomban olyan kismegszakító, ahol a gyártó meghatározza a bekötés irányát. Amelyik készüléken ezek az adatok nincsenek feltüntetve, ott nem is számít a bekötés iránya.
• 7. Névleges zárlati megszakítóképesség (Icn) és energia korlátozási osztály.
• 8. Ha van dedikált nullakapocs, az nagy nyomtatott N betűvel van jelölve.