A kismegszakítók rendszerezése: pólusszám, külső felépítés, méret és funkció szerint
A cikk részletesen bemutatja a kismegszakítók pólusszám szerinti csoportosítását, különös figyelmet fordítva az N pólusú típusokra. Emellett áttekinti a készűlékek külső felépítésének jellemzőit, valamint méretbeli tulajdonságait is.
Tartalomjegyzék
Kismegszakítók pólusszám szerinti csoportosítása
A kismegszakítókat elsőként a pólusok szerint érdemes áttekinteni. A védendő áramkör paramétereit figyelembe véve, az első kiválasztási szempont kismegszakító pólusainak a száma.
Figyelembe kell venni azt, hogy az áramkör hány fázisú, és azt is, szükséges-e hiba vagy karbantartás esetén leválasztás biztosítani.
1P és 1P+N kismegszakítók
1 fázisú kismegszakító típusok egypólusú és 2 pólusú, 1 és 2 DIN kivitelben: A sort lehet kezdeni az épületvillamosság legnagyobb számban alkalmazott védelmi készülékével az 1 pólusú kismegszakítóval.
Biztosra vehető, hogy szinte mindenki találkozott már vele valamilyen formában.
A többi 1P+N kismegszakító esetében 4 variáció látható, ugyanarra a dologra 1 és 2 modulos kivitelben.
A mindössze egymodulnyi szélességű 1P+N kismegszakító típus kevésbé ismert. Nem csak a fázis, de a nullavezetőt is lehet csatlakoztatni, így leválasztás valósítható meg mindössze egy modulnyi helyen. Sajnos a praktikus és helytakarékos kialakítás az árképzésen is meglátszik.
2P és 3P kismegszakítók
2 pólusú és 3 pólusú kismegszakítók: Mind a két esetben az összes pólus rendelkezik túláramvédelemmel és kapcsolókarok mechanikailag össze vannak kapcsolva. A kétpólusú kismegszakító elsősorban egyfázisú áramkörök leválasztására és kétfázisú áramkörök túláramvédelmére használható.
Nem árt megjegyezni, hogy a hárompólusú kivitelt leggyakrabban 3 fázisú kismegszakítónak nevezzük.
Ahogyan nevéből már sejteni lehet, segítségükkel elsősorban háromfázisú áramkörök túláramvédelmét lehet megvalósítani.
4P és 3P+N kismegszakítók
4 pólusú kismegszakítók 4P és 3P+N kivitelben: A 4P és a 3P+N kismegszakítók háromfázisú áramkörök túláramvédelmére alkalmazhatók. Ezekkel a készülékekkel leválasztás valósítható meg, mert az adott 3 fázisú áramkör mind a négy üzemi vezetőjének a bontását lehetővé teszik.
Moduláris kivitelben ezek a legnagyobb mérettel rendelkező kismegszakítók.
Nem éppen helytakarékosak, ugyanis biztosítéktáblában négymodulnyi helyet foglalnak el. A 4P-s védelmi készülékek esetében mindenfelé megkötés nélkül csatlakoztatható az adott háromfázisú áramkörnek mindegyik üzemi vezetője, ugyanis az összes pólus rendelkezik védelemmel.
Talán érdemes lehet még megemlíteni érdekesség képen ABB S204C kismegszakító szériáját. Ez a kis úri huncutság 2 modulnyi helyt foglaló 4 pólusú kismegszakító. Természetesen vastagon fogott a ceruza amikor az árát megállapították. Dehát a kompakt kialakításnak mindig is megvolt az ára.
Miért van szükség a 1P+N és 3P+N kismegszakítókra?
Fentebb látható volt, hogy vannak olyan kismegszakító típusok, amelyek dedikált nulla pólussal rendelkeznek. A leválasztás a fázisvezető mellett egyidejűleg a nullavezető megszakítását is megköveteli. A dedikált nullapólussal rendelkező kismegszakítók kifejezetten ilyen célzattal lettek létrehozva!
De jogos lehet a kérdés, akkor mégis mi az értelme van a 1P+N és a 3P+N kialakítású kismegszakítóknak?
A válasz egyszerű: Olcsóbbak a 2P és a 4P készülékektől. Mert az N pólus nem rendelkezik semmiféle védelemmel. Tehát sem elektromágneses gyorskioldóval, sem termikus (ikerfém) kioldóval. Csak, mint kapcsoló funkcionál, ami összevan kötve mechanikailag a fázisvezetőt megszakító pólussal (vagy pólusokkal).
Ezért értelemszerűen fázist az N póluson átvezetni szigorúan tilos.
Mivel az N kapocs csak kapcsolva van, kevesebb alkatrész felhasználásával lehet legyártani, ezért kisebbek a készülék gyártási költségei. Ezáltal valamivel olcsóbb kialakítást tesznek lehetővé. Igaz, hogy mondjuk egy panel villanyszerelésének a költségvetésében mit sem számít, hogy egy fixre kötött elektromos sütőt 1P+N vagy 2P-s készülék véd. De egy üzemben, ahol akár százával lehetnek olyan szerkezetek, amelyeknél mindegyik üzemivezetőt megkell szakitani hiba/karbantartás esetén, már biztosan számítani fog a dolog.
Fontos: Az N póluson csak és kizárólag az adott fázishoz (áramkörhöz) tartozó nullát szabad átvezetni!
Az 1P+N és a 3P+N kialakítású kismegszakítók elérhetők jobb és baloldalra kialakított N kapoccsal is. Ha valamiért fontos az, hogy melyik oldalon van a nulla, gyártói katalógusokból kell kimazsolázni az azonosítóját és azalapján kell megrendelni.
Kismegszakító csatlakozó terminálok
Alsó és felső csatlakozóterminál:
A terminálok védve vannak véletlen hozzányúlástól. Mivel az aktív részek nem érinthetők ujjal a terminálok IP20 védettséggel rendelkeznek. A terminál csavarjainak a stabil és roncsolás nélküli meghúzásához fontos a megfelelő csavarhúzó megválasztása. PZ2 csavarhúzó szükséges.
De a terminál csavarok meghúzására a legalkalmasabb az SL/PZ2 (Slim/Pozidriv) kiképzésű csavarhúzó vagy bitfej.
A terminálok kialakítása olyan, hogy a csavarokat nem lehet teljesen kitekerni, ezáltal nem kell számolni azzal a végtelenül idegesítő szituációval, hogy földre pottyan.
Terminalcsavar meghúzási nyomaték: A terminálcsavaroknak mindig megvan adva a minimum és maximum meghúzási nyomatéka. Ez az érték sokesetben az oldalfalon van feltüntetve. De ha ott nincs, a szerelési útmutatóban vagy a kismegszakító azonosítója alapján a gyártó weblapján biztosan megtalálható lesz az adat.
Vezeték csatlakoztatása a terminálokhoz
Vezeték keresztmetszet: Az alsó és a felső csatlakozó terminálnak külön-külön megvan határozva az alkalmazható minimum és maximum vezeték keresztmetszet mm2-ben.
Vezeték csatlakoztatásának módja: A hagyományosan csavarral történő vezetékrögzítés mellett, léteznek olyan kismegszakítók, amelyeknek csavarmentes a vezetékbekötése. Az utóbbiak eléggé ritkát és persze piszkosul drágák is a csavaros kialakításhoz képest.
Vezetékcsupaszítás mértéke: Ha a csatlakoztatott vezeték nincs kellően csupaszítva fennáll a veszélye, hogy a terminálhoz a vezetéknek szigetelése csatlakozik.
Viszont ami mégrosszabb, túlblankolt vezeték mellett az aktív részek könnyen érinthetővé válnak.
Az oldalfalon a legtöbb esetben a gyártók feltüntetik a csupaszítás mértékét 1:1-hez méretarányban.
Kismegszakító külső felépítése
Kapcsolókar: Kétállású kapcsolókar ON (be) OFF (ki) jelöléssel ellátva.
Állapotjelző: Sok kismegszakító van ellátva indikátorral, ami közvetlenül a főérintkezők állapotáról ad visszajelzést.
- Piros jelzés: főérintkező zárva.
- Zöld jelzés: főérintkező nyitva.
Ritkábban fordulnak elő, de léteznek három színnel rendelkező kivitelek is. Ezek a típusok megkönnyítik a lekapcsolás okának a megállapítását.
Ha a kapcsoló kar OFF pozícióban van, történhetett kézi lekapcsolás, de a lekapcsolás történhetett akár önműködően hiba következtében is.
Ilyen esetben a zöld szín kézi lekapcsolást jelent, és egy harmadik (általában fehér vagy kék) szín jelöli a “Tripped” azaz kioldott állapotot. Mindenesetre ez egy ritka megoldás, nem valószínű, hogy valaki fog vele találkozni.
Jelölőcímke hely: Jelölő címkék segítségével az egyes áramkörök könnyen azonosíthatók. Ha a kismegszakítón nincs kialakított hely a címkének, akkor a biztosítéktáblán kell lehet az áramköri azonosítókat elhelyezni.
Kalapos sínre rögzítés: A kismegszakító moduláris védelmi készülék, 35mm-es kalapsínre rögzíthető az erre a célra kialakított mechanikával.
Kismegszakító méretek
1 pólustól 4 pólusig léteznek kismegszakítók, azaz 1 modul szélességtől 4 modul szélességig. A kismegszakító méreteket szabvány rögzíti. Ez azt jelenti, hogy 1 modul szélessége 17,5-18 mm között helyezkedik el. A homlokmagasság mérete szintén előírt, ami 45mm-ben lett rögzítve.
Kismegszakítók szabványos méretei
- Egypólusú kismegszakító méret: 18mm.
- Kétpólusú kismegszakító méret: 36mm.
- Hárompólusú kismegszakító méret: 54mm.
- Négypólusú kismegszakító méret: 72mm.
A gyártók a kismegszakító méretek megadásakor általában 18 milliméteres (ritkább esetben 17,5mm) modulszéllességgel számolnak.