A névleges csatlakozási teljesítmény, és a rendelkezésre álló fázisszám megállapítása.

Sok esetben lehet szükséges annak megállapítása, hogy az adott ingatlan milyen névleges csatlakozási paraméterekkel rendelkezik. Azaz, hogy mekkora a csatlakozási teljesítménye, valamint hány fázis áll rendelkezésre. Például nagy teljesítményű fogyasztó (villanytűzhely, hőtárolós vízmelegítő, klíma berendezés, szárítógép, mosogató gép, elektromos fűtő készülékek) vásárlása előtt, nem árt tisztában lenni villamos szempontból a lehetőségekkel. Többnyire a profibb üzletek szakképzet eladói is felszokták tenni a nagy kérdést azért, hogy kiderüljön lehet-e az adott készüléket egyáltalán üzemeltetni az adott körülmények között. De fontos lehet a csatlakozási teljesítmény és a fázisszám megállapítása ingatlan vásárlás során is. Szerencsére a csatlakozási paramétereknek a megállapításánál mi sem egyszerűbb! Csak annyit kell tudni hol van a fogyasztásmérőhely, könnyedén és azonnal kideríthető hány fázisú a rendszer, és az, hogy fázisonként hány amper áll rendelkezésre.

Fontos tudni a fogyasztásmérő, és a csatlakozási teljesítményt korlátozó kismegszakítók az áramszolgáltató tulajdonában vannak. Azok "babrálása" esetén szinte biztosra vehető, hogy valamilyen retorzió lesz az eredmény.

Névleges csatlakozási teljesítmény (rendelkezésre álló amperszám) megállapítása:

Miután megvan a maga a mérőhely, a névleges csatlakozási teljesítményt meghatározó kismegszakítót (vagy kismegszakítókat), kell tüzetesebben megvizsgálni. A kismegszakító homlokfalán feltüntetett adatokból két rendkívül fontos paramétert tudhatunk meg. Az egyik a kismegszakító névleges árama (In), ami azt határozza meg, hogy az adott fázist hány amperrel lehet terhelni. A másik a kismegszakító kioldási karakterisztikája. Ez B vagy C lehet. De gyakran lehet találkozni olyan mérőhelyekkel, ahol még régi a csatlakozási teljesítményt korlátozó kismegszakító. Ezekben az esetekben többnyire L (vezetékvédő) kioldási jelleggörbével lehet találkozni. Ez valahol a B és a C között van, inkább közelebb a B-hez. A kioldásikarakterisztika témakör kivan vesézve itt.

A rendelkezésre álló fázis szám megállapítása, azaz hány fázisú a csatlakozás?

A rendelkezésre álló fázisszámot az áramszolgáltató teljesítményt korlátozó kismegszakítóinak a száma határozza meg. Mindig a mérőberendezés közvetlen közelében vannak elhelyezve, többnyire alatta vagy mellette. Ha 1 kismegszakító van akkor egyfázisú, ha 3 akkor háromfázisú a csatlakozás. Az esetek túlnyomó többségében egy vagy háromfázisú csatlakozást építettek ki. Ritkábban, de azért előfordulhatnak 2 fázisú csatlakozások is. Már régóta nincs lehetőség kétfázisú mérőhelyek kialakításra.

Csúsztatott zsalus lakás régi egyfázisú mérője, csatlakozási teljesítményt korlátozó 16 amperes Bakony kismegszakítóval.
1, Csatlakozási teljesítményt korlátozó egydarab kismegszakító. 2, Egyfázisú digitális fogyasztásmérő. 3, A Bakony kismegszakító adattáblája. 4, A névleges árama 16 amper. 5, L kioldásikarakterisztikával rendelkezik.

Tehát a fentebb a látható csatlakozás egyfázisú, mert csak egydarab kismegszakító van a mérőfej mellett. És a csatlakozási teljesítmény 16 amper, amit viszont a régi Bakony névleges árama határoz meg.

Panellakás régi egyfázisú mérője. A csatlakozási teljesítményt korlátozó kismegszakító 20 amperes.
1, Csatlakozási teljesítményt korlátozó egydarab kismegszakító. 2, Egyfázisú analóg fogyasztásmérő. 3, Kismegszakító adattáblája. 4, A névleges árama 16 amper. 5, C kioldásikarakterisztikával rendelkezik.

Nagyjából ugyanazt látjuk, mint az előző képen. Egyfázisú mérő, itt viszont egy korszerűbb 20 amperes védelmi készülék korlátozza a csatlakozási teljesítményt.

Hensel szekrényben lévő háromfázisú, fázisonként 16 amperes csatlakozási teljesítménnyel.
1, Csatlakozási teljesítményt korlátozó 3db kismegszakító. 2, Háromfázisú digitális fogyasztásmérő. 3, Fázisonként 16 amper áll rendelkezésre.

A grafikán egy viszonylag korszerű háromfázisú mérőhely látható. Nagyjából ezt a csatlakozási teljesítményt nevezhetjük lemondás mentesnek.

Csoportos mérőhely beazonosítása, azaz melyik az én mérőm a sok közül?

A társasházakban álltalában szintenként a lakásoknak egy helyre vannak a mérőhelyek kialakítva. Ez néha fejtőrést okozhat az albérlőknek, illetve lakásvásárlás esetén az új tulajdonosnak. Szerencsére az adott lakáshoz tartozó mérő beazonosítása egyszerű feladat. Ehhez mindössze egy villanyszámlára van szükség. A villanyszámlán a „Mérő gyártási száma” felvan tüntetve. Így könnyedén meg lehet találni a lakáshoz tartozó fogyasztásmérőt, mindössze le kell olvasni a mérőkről a sorozatszámokat.

Csoportos mérő esetében, az adott ingatlanhoz tartozó fogyasztásmérő beazonosítása.
Csoportos mérők esetében a villanyszámla segítségével, a „Mérő gyártási száma” alapján könnyen megtalálható az adott ingatlanhoz tartozó mérő.

Ha csatlakozási teljesítményt korlátozó kismegszakítóról nem olvashatók le az adatok.

Sajnos sok esetben a fentebb felvázolt módszerekkel nem lehet beazonosítani maradéktalanul a csatlakozás paramétereit. Jellemzően a régebben kialakított mérőkkel van gond ilyen téren. A régebben gyártott kismegszakítók paramétereit egy papírlapra nyomtatták. Ezt a papírt nemes egyszerűséggel felragasztották a homlokfalra. Sajnos a hosszú évtizedek alatt a ragasztás elengedhet, és az információ a papírlappal együtt elveszhet. Ilyen esetben két lehetőség van. Vagy a szolgáltató segítségét kell kérni, vagy elő kell bányászni a szerződést. A szerződésben a „Névleges csatlakozási teljesítmény” mezőben van feltüntetve az, hogy amper áll rendelkezésre a fázisonként. Bár a kismegszakító kioldási karakterisztikáját így sem tudjuk meg.

A régi Bakony csatlakozási teljesítményt korlátozó kismegszakítóról hiányzik az adattábla, ezért nem lehet a csatlakozás paramétereit nem lehet meghatározni.
1, Csatlakozási teljesítményt korlátozó egydarab kismegszakító. 2, Egyfázisú digitális fogyasztásmérő. 3, A Bakony kismegszakító adattáblája hiányzik. 4, Szerződésben a névleges csatlakozási teljesítményre vonatkozó adat.